Pénzszivattyút csinált a patikákból a nógrádi gyógyszerész

A vád szerint a férfi két patikát vitt, egyet Nógrádban, egyet Hevesben, de a gazdasági gondokat nem akciókkal vagy spórolással próbálta kezelni. Inkább ráállt egy sokkal jövedelmezőbb útra: a betegek által leadott recepteket digitálisan „felturbózta”.

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a teljesen hétköznapi vények mellé utólag inzulinos készítményeket is hozzácsapott a rendszerben.

Az inzulin pedig nem olcsó mulatság. A cukorbetegek érdekében viszont a társadalombiztosítás fizet, mint a katonatiszt. Ezúttal is fizetett.

Ezerszer ismételt trükk

Nem egy-két elszórt esetről volt szó: a gyógyszerész 1224 alkalommal küldött be hamis vényjelentéseket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek. A módszer monoton volt, de hatékony, mint egy rosszindulatú algoritmus.

A vége közel 230 millió forint lett.

Ennyit utalt ki a TB a férfi cégeinek olyan gyógyszerek után, amelyeket valójában senki nem kért, és általában nem is kapott meg.

Idegen adatokkal játszott

A történet nemcsak pénzről szól. A vádirat szerint a patikus több száz ember adataival sakkozott.

419 beteg egészségügyi adatait használta fel jogosulatlanul, és még 11 orvos nevét is „kölcsönvette” a papírokhoz.

Ez már nem csak csalás, hanem bizalomrombolás ipari mennyiségben.

Börtön lehet a vége

Amikor a rendszer végül feleszmélt, addigra a férfi már visszafizetett 150 millió forintot. Ez azonban csak részleges kozmetikázás: a teljes kár jóval nagyobb, és a felelősség sem tűnik el attól, hogy egy részét visszatolta.

Az ügyészség nem finomkodik: letöltendő börtönt kérnek, pénzbüntetéssel, eltiltásokkal és vagyonelkobzással megfejelve. Nemcsak a gyógyszerészi pályától, hanem cégek vezetésétől is eltiltanák az elkövetőt.

Az ügyben a Balassagyarmati Törvényszék mondja ki a végső szót. Addig viszont marad egy elég nyugtalanító kérdés: ha egy patika ilyen könnyen tudott „új valóságot” gyártani a rendszerben, vajon hány hasonló történet futhat még csendben a háttérben?