Olcsóbb megoldás: lakástemetőket hoznak létre a kínaiak

A gyors urbanizáció és az elöregedő népesség fokozódása miatt egyre gyakoribb a rokonok hamvainak panellakásokban való tárolása.

Kína most törvényt vezet be, amely megtiltja az embereknek, hogy elhunyt hozzátartozóik hamvait üres, toronyházbéli lakásokban tárolják, ahelyett, hogy meredek árat fizetnének az egyre szűkösebb temetőhelyekért.

Kína új temetkezési törvénye tiltja

majd a „kifejezetten hamvasztott földi maradványok tárolására szolgáló lakóépületek használatát”, valamint a holttestek eltemetését vagy sírok építését „a nyilvános temetőkön kívüli területeken”.

A törvény kedden lépett hatályba, a vasárnapi Csingming sírseprés fesztivál előtt – egy hagyományos kínai ünnepen, amelyen az emberek megtisztítják őseik sírjait és rituális áldozatokat mutatnak be.

A hamvak lakásokban történő tárolásának gyakorlata, az úgynevezett „guhui fang”, vagyis a csonthamu-lakások,

a gyors urbanizáció és a gyorsan öregedő népesség miatt egyre elterjedtebb, mivel a városokban a korlátozott számú temetőhelyért folyó verseny fokozódik, és egyre több költséggel jár.

Az üres lakást rituális teremként

használják, az emberek gyertyákkal, piros lámpákkal és generációk szerint sorakozó urnákkal ősi szentélyekké alakítják át a teret.

Japán után Kína temetési költségei a második legmagasabbak a világon, derül ki a SunLife biztosító 2020-as globális temetési költségfelmérése szerint.

Ezzel szemben az ingatlanárak 40%-kal estek 2021 és 2025 között, amit részben Hszi Csin-ping kampánya – „az ingatlanok lakhatásra valók, nem spekulációra” – okozott, amelynek célja az ingatlanpiacon tapasztalható túlzott spekuláció megfékezése volt.

Kínában a temetők telkeihez csak 20 éves bérleti szerződés jár, míg a lakóingatlanok kormány által támogatott 70 éves használati joggal rendelkeznek.

Következésképpen sok kínai állampolgár ma már jobb ár-érték arányúnak tartja a lakásokat, mint a temetőket, ha szeretteik földi maradványait szeretné elhelyezni.

A tilalomhoz kapcsolódó hashtaget

több mint 7 milliószor tekintették meg a Weibón, a kínai X megfelelőjén, a közösségi média felhasználói pedig szkepticizmusukat fejezték ki az intézkedéssel kapcsolatban.