Meglepő fordulatot vett a magyar aranyak ügye

A Hild téren felavatták a 104. születésnapja előtt tavaly elhunyt ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes szobrát. A helyszín nem véletlen: néhány lépésre áll egykori otthonától. A megható esemény azonban a család részéről nem múlt el rossz szájíz nélkül.

„Rosszulesett, hogy a leleplezéshez sem hívtak fel a színpadra, pedig én voltam az egyetlen közeli családtag, és én hoztam Budapestre élni az édesanyámat” – mondta a tornászlegenda fia a Blikknek.

Eladják a tíz olimpiai érmet

Ha már sikerült megszólaltatni a bajnok kisebbik fiát, adódott a kérdés: mi lesz Keleti Ágnes legendás éremkollekciójával?

„A hagyatéki eljárás már lezárult, az érmek és a díjak sorsáról a testvéremmel, Dániellel határoztunk: eladjuk őket” – árulta el Rafael Bíró Keleti.

Elmondása szerint az állam nem mutatott érdeklődést a megvásárlásuk iránt. Ennek ellenére bízik abban, hogy az öt aranyat, három ezüstöt és két bronzot tartalmazó gyűjtemény nem hagyja el Magyarországot.

Tehetős hazafi menthetné meg

A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke nem derűlátó. Felidézte, hogy sportolók sokszor kényszerülnek megválni olimpiai érmüktől, mint például a tokiói bajnok Ágoston Judit, akinek aranya 52 ezer dollárért kelt el egy évvel ezelőtt.

„Szerintem csak úgy van esély a medáliák itthon tartására, ha valami vagyonos ember honfiúi felbuzdulásában megvásárolja” – vélekedett Schmitt Pál.

És még akkor is csak úgy lenne értelme, ha a vevő az érmeket a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumnak ajándékozná. Különben szinte mindegy, hogy a széf Budapesten vagy New Yorkban van – tette hozzá.

Mennyit érhet a sporttörténelem egy darabja?

A kérdésre, amely mindenkit foglalkoztat, nincs egzakt válasz. Olimpiai érmekre szakosodott hivatalos értékbecslő nem létezik, így az ár törvénye egyszerű: annyit érnek, amennyit valaki hajlandó fizetni értük. A gyűjtemény történelmi jelentősége ugyanakkor biztosan felfelé hajtja az árukat.

Az utóbbi évek aukciós adatai iránymutatóak lehetnek: Ágoston Judit aranyérme 52 363 dollárért talált gazdára, Ihász Kálmán tokiói aranya 67 759 dollárért kelt el, míg Rotter Emília és Szollás László 1936-os bronzérme 20 724 dollárért cserélt tulajdonost.

A válasz tehát marad a levegőben: a világ leghosszabb életű olimpiai bajnokának tíz érme felbecsülhetetlen értékű sporttörténeti relikvia. Hogy hol lesz a helyük, azt már nem Keleti Ágnes, hanem az utókor döntheti el.