Ezt kell csinálnod, ha túléltél egy atomrobbanást

A legutóbb bemutattuk, hogy mire lennének képesek a világ legkeményebb nukleáris bombái, ha ledobnák őket New York közepére. De mi van akkor, ha éppen a te városodra pottyanna akár egy minibomba?

A legijesztőbb dolog, hogy Trump több kétértelmű utalást is tett már arra vonatkozóan, hogy támogatná egy új nukleáris fegyverkezési verseny kibontakozását. Közben mintha Oroszország sem nagyon zavartatná magát, ha bombadobálásról van szó, Észak-Korea meg nagy hatótávolságú rakétákat tesztel. Aztán továbbra is reális veszélyforrás a nukleáris terrorizmus és a rettegett piszkos bombák is. Szerencsére még ezek az aggasztó események is fényévekre vannak egy tényleges atomrobbantástól, de azért talán nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi a teendő atomrobbanás esetén.

Első körben túl kell élni magát a robbanást. Ha a tűzgömböt és a levegő konkrét lángra lobbanását meg is úsztuk azonban, fel kell készülnünk a radioaktív hamu, köd és a sugárzás veszélyeire. Tehát nagyon fontos, hogy amilyen gyorsan csak lehet, megtaláljuk a megfelelő menedéket vagy óvóhelyet, amíg megérkezik a segítség.

Tegyük fel, hogy a városodban felrobban egy mai fejlettségi szintet nézve kicsinek számító, 0,1 és 10 kilotonnás atombomba (a hiroshimai 15 kilotonnás volt). Szerencsére nem ér el a közvetlen robbanás. A célod most az, hogy a testedet érő sugárzást minimálisra csökkentsd, és lehetőleg kikerült a radioaktív szmötyit (por, felhő, csapadék, köd, stb.), ami a robbanás melléktermékeként keletkezik az elpárolgott földből, épületekből és anyagokból.

Először is keress egy jó helyet, ahová el tudsz bújni. Minél több anyag, vastagabb fal és tető lesz közted és a külvilág között, annál jobb! A hivatalos információs anyagok általában azt javasolják, hogy a legközelebbi épületeket vegyük célba, de ez nem biztos, hogy ez a jó stratégia.

via GIPHY

Az épületek jelentős része, átlagosan ötöde könnyű szerkezetes épület és nem igazán  rendelkezik megfelelő pincével. A legjobb védelmet a téglából vagy betonból épült, ablaktalan pincék jelentik – mint az óvóhelyek! Ilyenek persze nincsenek mindenhol, de lehet, hogy amennyiben a széljárás és a terepviszonyok megengedik, hogy kisebb kockázatot jelent a szabadban elérni egy távolabbi menedéket, mint bevackolódni egy kevésbé jóba.

Ha például sikerül elrejtőzni egy ötemeletes téglából épült társasház pincéjében, akkor a kinti sugárzás 0,5 %-a fogja csak terhelni a szervezetünket. Míg ha otthon maradunk a nappaliban, a kinti sugárzás 50 %-a be fog szivárogni a házunkba. És ezzel nem leszünk kisegítve. A döntés nehéz, viszont az életünk múlhat rajta.

Ha a robbanás időpontjában egy biztos menedékhelyen tartózkodunk zárt térben, maradjunk ott, amíg megérkezik a mentősereg, hogy evakuáljon. Elkerülendő a felesleges érintkezést a sugárzással.

via GIPHY

Ha nem vagy biztos helyen, de tudsz mondjuk ötpercnyi futásra egyet, például egy társasházat pincével néhány utcára, akkor érdemes sprintelni.

Ha a kinézett vastag falakig azonban 15 percet kellene a szabadban szaladnod, jobb, ha egy ideig a gyatrább falazatú helyen maradsz. Viszont úgy egy óra várakozás után már komolyabb óvóhelyet kell keresni. Ennyi idő alatt a legdurvább sugárzás már keresztül rohan a környezeteden, de a visszamaradóban sem érdemes hosszasan ücsörögni.

Azt is tartsuk észben, hogy bár az általános tanácsok életmentőek lehetnek, a helyi kormányzat által kiadott menekülési útvonalak és óvóhelyek gyorsan temetővé válhatnak, ha a robbanást követő sugárzó halálfelhő útjába kerülnek. Ezért érdemes tisztában lenni a teendőkkel, de szükség esetén a helyi viszonyoknak megfelelően felülbírálni a döntést!

Pixabay.com/Eugenio, Yuri_B