Tudomány
A jóisten kegyelmezzen az emberiségnek, ha ledobják ezeket a bombákat
A második világháborút követő években őrült fegyverkezési verseny tartotta lázban a világ nagyhatalmait. A kialakuló hidegháború egyik legfélelmetesebb fegyverneme volt a brutál szintre fejlesztett atombombák arzenálja, amelyeket azonban soha nem vetettek be. Szerencsénkre.
Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel.
Atombomba robbantásos felvételeket nézve nincs olyan, aki ne adna igazat Albert Einsteinnek. A tudomány fejlődésével párhuzamosan a bombákat is fejleszteni kezdték, ami azt jelentette, hogy rövid időn belül túlszárnyalták a Japánra ledobott bombák halálos hatékonyságát. De hosszú volt az út Cár-bombáig!
Az első élesben bevetett atombombát 1945. augusztus 6-án dobták le Hiroshimára, becslések szerint 135.000 ember azonnali halálát okozva. Három nappal később, augusztus 9-én a Nagaszakira dobott atom következtében 75.000 ember vesztette életét.
Szerencsére a második világháború óta nem vetettek be élesben atombombát, így az áldozatok számával nem vethető össze a hatékonyságuk, csak a tesztrobbantások erejéből következtethetünk arra, hogy milyen mértékű lenne, ha lakott területek ellen fordítanák. Vegyük példának, mi történne, ha a detonáció New York szívében, a Times Square-en lenne Manhattanban.
A Hiroshimára ledobott bomba 15 kilotonnás volt. Tehát robbanóereje 15000 tonna TNT-vel volt egyenértékű. A robbanás átmérője a sziget teljes széltében végigsöpörne, több mint 300.000 ember halálát okozva. De minimum ennyi súlyos sérüléssel is számolhatunk, a sugárzás pedig 110 km-en szóródna szét!
Ez azonban szinte semmi az Egyesült Államok ma is hadrendben tartott legdurvább bombájához, a B83-ashoz képest. Nem a Kis Herceg egyik bolygójáról van szó, hanem egy monstrumról, amit az 1970-es évek végén fejlesztettek ki. A robbanása 1200 kilotonnás volt, a hiroshima-i nyolcvanszorosa. (Igen, ez 1.200.000 tonna TNT!) Tehát a Times Square-en robbantva 11 km-es lenne a robbanás átmérője, bőven letarolva többek között Brooklynt és Queens, másfél millió ember azonnali halálát, és ugyanennyi sérülést okozva. Aztán jönne a sugárzás, ami 400 km-es körön belül pusztítana.
Még szerencse, hogy a Castle Bravot leszerelték! Az 1954-ben tesztelt bomba annyira durva volt, hogy az amerikaik meg sem próbálták beilleszteni a fegyvereik közé. 15.000 kilotonnás erejű robbanása a hiroshimai ezerszerese volt! Ez 15.000.000 tonna TNT. Ledobták volna a Times Square-re? Csaknem 34 km-en belül mindent letarolt volna! 4 millió ember halt meg volna a robbanástól, további 3,5 millió súlyos sérüléseket szenvedett volna. A sugárzás 900 km-es körön belül éreztette volna a hatását.
Kimondva-kimondatlanul is azonban ezt a pöcsméregetési versenyt a szovjetek nyerték. 1961. október 30-án ugyanis sikeres tesztrobbantáson demonstrálták a Cár-bomba erejét. Ez ma napig a valaha felrobbantott legerősebb bomba, még elképzelni is nehéz, hogy mekkora ereje volt. 50.000 kilotonnának felelt meg, a hiroshimai 3300-szorosa volt, ami 55.000.000 tonna TNT! A keletkező gombafelhő bármely Földön található magaslatnál is magasabb volt. Vesd össze a Mount Everest 8000 méterével: 64.000 méteres magasságig nőtt meg. New Yorkra dobva 6 és fél millió ember halna meg azonnal, s 50 km-en belül minden elpusztulna, miközben a sugárzás ezer km-re távolabb is éreztetné a hatását.
Az elmúlt évtizedek fejlesztéseit a sokoldalú atomegyezmények tartották kordában, de még így is óvatos becsélesek 15.000 fel nem használt és le nem szerelt nukleáris bombával számolnak szerte a világban.
Pixabay.com/WikiImages
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
