Milyen nyarunk lesz? Ezt mutatják most az időjárási modellek

Lassan ráfordulunk az év legmelegebb évszakára, így ismét felmerül a kérdés: milyen nyarunk lesz? Hogyan tervezzünk? Vízparton hűsöljünk, vagy maradjunk otthon, és tartalékoljuk a szabadságunkat egy őszi, mediterrán nyaralásra? Lássuk, mit mutatnak az időjárási modellek 2025 nyarára vonatkozólag.

Milyen lesz a nyár? Ilyen is, meg olyan is

A legfrissebb, 2025 nyarára vonatkozó előrejelzések szerint dinamikus időjárási mintázat várható Európa felett – írja a Severe Weather. A nyár korai szakasza változékonyabb, szeszélyesebb időjárással indulhat, ám a szezon közepe és vége felé egyre szárazabbá válik az idő, miközben megnő a hőhullámok kialakulásának esélye. A hosszú távú és évszakos időjárás-előrejelzéseket mindig a globális légköri és óceáni hatások figyelembevételével kell értelmezni, mivel ezek nagyban befolyásolják az időjárási minták alakulását.

Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, arról, hogy milyen nyarunk lesz 2025-ben, először érdemes megnézni, hogyan alakult a tavasz Európában. A meteorológiai tavasz március 1-jétől május végéig tart. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a március 1. és május 13. közötti időszakban északnyugat-Európa felett tartós magasnyomású zóna alakult ki, miközben az alacsony nyomású rendszerek inkább a délnyugati és északkeleti területeket érintették.

Ennek következményeként az átlagosnál melegebb volt az időjárás a kontinens nagy részén, különösen Délnyugat-Európában, ahol regionális alacsony nyomású rendszerek is hozzájárultak a hőmérsékleti eltérésekhez.

Ugyanez a légköri elrendezés több csapadékot eredményezett Délnyugat-Európában és a déli-középső régiókban, míg Északnyugat- és Közép-Európában a csapadék mennyisége az átlag alatt maradt.

A nyár hivatalos kezdete előtt azonban még vár ránk egy figyelemre méltó időjárási változás. Az előrejelzések szerint május utolsó hetében egy kiterjedt alacsony nyomású rendszer süllyed Európára, amely gyakorlatilag a kontinens egészére kiterjed majd. Ez északias légáramlást és instabil, zivataros, helyenként heves időjárást eredményezhet.

A légköri nyomás eloszlása ebben az időszakban éles ellentétben áll az eddigi tavaszi mintával, hiszen míg tavasz folyamán az északnyugati magasnyomás dominált, most a délnyugati és északkeleti térségben valószínűsíthető magasnyomás, középen pedig alacsony nyomás. A hőmérséklet-eloszlás is ehhez igazodik: a kontinens nagy részén átlag alatti hőmérsékleteket jeleznek előre, amit az északról betörő hidegebb levegő magyaráz.

Ezzel párhuzamosan sokfelé nőhet a csapadékhajlam, főként Északnyugat- és Észak-Európától a középső területekig terjedő sávban, míg Délnyugat- és Délkelet-Európában, a magasnyomás alatt, kevesebb eső valószínű.

Milyen nyarunk lesz 2025-ben?

A júniusi előrejelzések szerint az ECMWF modell egy magasnyomású rendszert mutat az Észak-Atlanti térség felett, amely kiterjedhet Északnyugat-Európára is. Emellett egy külön magasnyomású „gerinc” képződhet a kontinens déli része felett. Ezzel egy időben Északkelet-Európa felett alacsony nyomás alakulhat ki, ami középső területeken északnyugati áramlást idézhet elő. Ez stabilabb, kevésbé csapadékos időt és normál vagy kissé alacsonyabb hőmérsékleteket hozhat.

Az előrejelzések szerint Északnyugat- és Dél-Európa melegebb lehet az átlagnál, míg Közép- és Északkelet-Európa az átlagoshoz közeli vagy kissé alacsonyabb hőmérsékletekkel számolhat. A csapadék mennyisége összességében alacsonyabb lehet Dél- és Nyugat-Európában, miközben a Brit-szigeteken, Észak-Közép-Európában és az északkeleti térségekben több eső várható.

Az ECMWF hosszútávú előrejelzései alapján a július–augusztus–szeptember időszakban egy alacsony nyomású zóna uralhatja Észak-Európát, miközben a magas nyomás az Atlanti-óceán felett kialakulva átnyúlhat az Egyesült Királyságon, Írországon keresztül egészen Közép-Európáig. Ezzel párhuzamosan Kelet-Európában újabb alacsony nyomású rendszer képződhet.

Közép-Európa ismét megsülhet

A hőmérsékleti előrejelzések szerint a kontinens nagy részén melegebb lesz a szokásosnál, különösen Közép- és Nyugat-Európában. Ez arra utal, hogy a magasnyomású rendszerek dominálnak, az alacsony nyomású rendszerek pedig északabbra húzódnak a megszokottnál. A csapadékprognózis alátámasztja ezt. Európa jelentős részén ugyanis szárazabb idő várható, kivéve az északi régiókat, ahol a sarki ciklonális hatások miatt nedvesebb időre van kilátás. A magas nyomás jelenléte a kontinens középső részén fokozza az aszályveszélyt és növeli a hőhullámok kialakulásának esélyét.

A brit UKMO modell kissé eltérő képet fest: augusztusra vonatkozóan alacsony nyomást jelez Északnyugat-Európa felett, magas nyomással Keleten és Nyugaton. Ez a mintázat gyakori időjárási zavarokat és frontokat hozhat Közép-Európába. A hőmérséklet-előrejelzés itt is melegebb időt jelez Közép- és Észak-Európában, míg  Észak- és Közép-Európában több eső várható, délen viszont szárazabb lesz az időjárás.

A kanadai CANSIPS modell szintén a magas nyomás dominanciáját mutatja Észak-Európa felett a nyári hónapokban. Ez az elrendezés jellemzően alacsony nyomású rendszert idéz elő Dél-Európa felett, még ha a modell ezt nem is jeleníti meg közvetlenül. A hőmérsékleti térképen szinte egész Európában melegebb az idő a szokásosnál, kivéve a kontinens keleti peremét, ahol az északias áramlás hűvösebb időjárást eredményezhet. A csapadékeloszlás szerint a magasnyomás alatt, főként északon szárazabb idő várható, míg Dél-Európában több csapadék hullhat.

Hűvösen indul, majd forrósodik

Összefoglalva, hogy milyen nyarunk lesz, a 2025-ös nyár kezdetben változékony és hűvösebb időt hozhat, majd július és augusztus folyamán szárazabbá és forróbbá válik a légkör. A középső és déli régiókban megnő a hőhullámok és az aszályos időszakok valószínűsége.

A hőmérséklet általánosságban meghaladja majd az éghajlati átlagot, a csapadék mennyisége pedig sok helyen elmaradhat a szokásostól. Észak- és Északnyugat-Európa kivételt képez, ott több nedvesség, változékonyabb időjárás várható.

Érdemes hangsúlyozni, hogy a szezonális előrejelzések elsősorban trendeket tükröznek, nem pedig konkrét napi időjárási eseményeket. Épp ezért, miközben a hosszútávú prognózisok segítenek felkészülni a várható mintázatokra, mindig figyeljük a friss, rövidtávú előrejelzéseket is a pontos, napi szintű időjárás megértéséhez.

(Via)