Nem álom, hogy Spanyolországban éljünk jól a magyar nyugdíjból?

Átlagos, vagy annál kicsikét magasabb hazai nyugdíjból már van lehetőség arra, hogy egy idősödő ember, aki nyugdíjba vonult, letelepedjen és meg is éljen a spanyol tengerparton – tudatta a g7.hu.

Egyre több magyar, még előtte álló vagy már nyugdíjas korú magyar érdeklődik a dolog iránt.

A g7.hu már írt arról, hogy mostanra a nemzetközi és hazai gazdasági, kereseti és inflációs környezet olyan együttállást mutat, melyben van mód úgy leköltözni a spanyol tengerpartra, hogy az az illető számára nem jelent majd életszínvonal-csökkenést, sőt az még növelhető is bizonyos tekintetben.

Sokat számítanak például a nyugdíjasoknak járó szociális ellátások és kedvezmények.

Ugyanakkor, gondot jelenthet, hogy aki kiköltözik, annak vállalnia kell az árfolyamkockázatot: havi jövedelmét mindig forintban kapja majd, de azt euróra váltva kell megélnie. Legalábbis, amíg hazánk nem vezeti be az eurót, aminek ideje bizonytalan.

Nehezíti a pénzügyek tervezését, hogy forintban számítva minden valószínűség szerint a nyugdíj emelkedik, de ennek mértékét alapvetően az határozza meg, milyen a hazai infláció.

Magyarország és Spanyolország aktuális inflációs rátája, illetve a két valuta aktuális átváltási árfolyama tehát együtt és állandóan mozgathatja a nyugdíj tényleges értékét, azaz a nyugdíjas vásárlóerejét – írta a g7.hu.

A nyugdíj változását illetően komoly módosulások történtek az elmúlt 20 év alatt. Ebben a tekintetben a magyar gazdasági növekedés mértéke eleve egy mozgó elem, ám ha nem lesznek a jövőben változások, a magyar nyugdíjemelés alapvetően inflációfüggő. Ez 2004 óta a Bankmonitor inflációs kalkulátora szerint összesítve 166,3 százalék volt, míg Spanyolországban ez az adat a helyi statisztikai hivatal kalkulátora alapján 53,3 százalék.

Ennek alapján, ha azt vesszük, hogy egy 2004-ben kitelepült magyar nyugdíjas végig a hazai inflációnak megfelelő emelést kapott volna – miközben megélhetési költségei a spanyol átlagnak megfelelően emelkednek -, most rosszabbul élne, mint 20 esztendővel ezelőtt.

Egy 100 ezer forintos nyugdíj akkor 397,5 eurót ért; most az elméleti 266,3 ezer forintos ellátása 692,5 eurót ér, de ez 2004-es árszínvonalon csak 323 eurót jelent.

Bár ez csupán elméleti számítás, mutatja, hogy valóban árfolyamkockázat vár a kiköltözőkre, hiszen az egyenleg a forint gyengülése miatt lett negatív.

Ugyanakkor, rövidebb távon tud erősödni is a forint, erre is van példa – írta a g7.hu.

 „Mivel nincs előre látható jó vagy rossz időpont a váltásra, ma az tűnik racionálisnak, ha valaki nem váltja át egyből euróra a forint jövedelmét egészen a költésig, amit megtehet például egy forint bankkártyával. A megtakarításait pedig addig is állampapírban vagy magas kamatozású lekötött betétben tartja”- mondta ezzel kapcsolatban Gergely Péter, pénzügyi szakértő, a BiztosDöntés.hu alapítója.

Azt is hozzátette, hogy több magyar bank is rendelkezik olyan számlacsomaggal, melyben a váltást (egy bizonyos összegig) középárfolyamon meg lehet tenni, s ez kedvezőbb, mintha valaki állandóan eladási árfolyamon vásárolna külföldön.

Úgy tűnik tehát, hogy a váltogatás és a benne rejlő kockázat ki is küszöbölhető kellő előrelátással. Széles körben aligha közismert, de a magyar pénzügyi szolgáltatók kínálatában megtalálunk euró alapú nyugdíjbiztosításokat is – írta a g7.hu.

Ráadásul, a magyar állam az eurós nyugdíjbiztosításokat is támogatja adójóváírással. Az éves befizetések 20 százalékát, de 1 esztendőben legfeljebb 130 ezer forintot ebben az esetben is visszakaphat a személyi jövedelemadójából, aki euróban szeretné kapni a pénzét nyugdíjas éveiben – tudatta a g7.hu.

(Via)