Belföld
Súlyos a helyzet a Balatonnál: nem fürödhetünk benne többet?
A Balaton csak akkor marad meg tónak, ahol élünk, pihenünk, üdülünk és horgászunk, ha megóvjuk számunkra is kedvező állapotában, amihez a parti sáv nádas területeinek a védelme is hozzátartozik.
Elég nagy a baj, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Balaton mellett élők, illetve nyaralók számára meglehetősen zavaró tényező lehet a nád, hiszen megnehezítheti számukra a kijutást a nyílt vízre, és ezért megpróbálják felszabadítani maguk előtt az utat, ami bizony nádirtással jár
– fogalmazott az InfoRádiónak Pomogyi Piroska.
Számos part menti telek egészen lefut a tó szélére, és valamiért sokan úgy gondolják, nemcsak a telket vásárolták meg, hanem a Balatont magát is, ezért bejárókat készítenek, ráadásul sok olyan anyagot behordva a tóba, ami nem odavaló.
Építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltik föl, ami erősen rákkeltő, nem számolnak azzal, hogy mindennek mi lesz a következménye. Pedig a Balaton élete szempontjából súlyos következményekkel kell számolni
– hívta föl a figyelmet.
A kulcsfogalom, hogy a Balaton egy igen sekély tó, különösen a déli oldala, szemben az északi parttal, ahol hegyek határolják a tavat, ezért a földrajzi okok miatt az a része mélyebb, de az átlagmélysége így is csupán 3 méter. A sekély tavaknál pedig a parti növényöveknek, mint például a nádasoknak, rendkívül fontos szerepük van abban, hogy a kívülről érkező terheléseket, köztük például a tápanyagterhelést – lásd mondjuk műtrágya – visszafogják a nyílt víztől, megóvva attól, hogy gyors ütemben romoljon a vízminőség, fejtette ki a hidrobiológus.
Ez a pufferzóna szerep megvédi magát a tavat
– hangsúlyozta Pomogyi Piroska.
A Balatonhoz durván 1600 hektárnyi nádas tartozik, de ebből 1200 hektár az, ami belül van a mederben, a többi önkormányzati vagy magántulajdonú területeken található – ám a jogszabályok utóbbiakra is vonatkoznak. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő hozzátette:
nagyon fontos lenne, hogy a nádasok egy részét – 200-400 hektárt – váltakozóan, évente vetésforgószerűen learassanak, segítve a növény megújulását. Ha ugyanis megújul a nád, tovább képes az említett pufferzóna szerepet ellátni.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
