Belföld

Súlyos a helyzet a Balatonnál: nem fürödhetünk benne többet?

  • Szerző:nuus
  • 2021.08.10 | 13:48
  • trendindex: 7

A Balaton csak akkor marad meg tónak, ahol élünk, pihenünk, üdülünk és horgászunk, ha megóvjuk számunkra is kedvező állapotában, amihez a parti sáv nádas területeinek a védelme is hozzátartozik.

Elég nagy a baj, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Balaton mellett élők, illetve nyaralók számára meglehetősen zavaró tényező lehet a nád, hiszen megnehezítheti számukra a kijutást a nyílt vízre, és ezért megpróbálják felszabadítani maguk előtt az utat, ami bizony nádirtással jár

– fogalmazott az InfoRádiónak Pomogyi Piroska.

Számos part menti telek egészen lefut a tó szélére, és valamiért sokan úgy gondolják, nemcsak a telket vásárolták meg, hanem a Balatont magát is, ezért bejárókat készítenek, ráadásul sok olyan anyagot behordva a tóba, ami nem odavaló.

Építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltik föl, ami erősen rákkeltő, nem számolnak azzal, hogy mindennek mi lesz a következménye. Pedig a Balaton élete szempontjából súlyos következményekkel kell számolni

– hívta föl a figyelmet.

A kulcsfogalom, hogy a Balaton egy igen sekély tó, különösen a déli oldala, szemben az északi parttal, ahol hegyek határolják a tavat, ezért a földrajzi okok miatt az a része mélyebb, de az átlagmélysége így is csupán 3 méter. A sekély tavaknál pedig a parti növényöveknek, mint például a nádasoknak, rendkívül fontos szerepük van abban, hogy a kívülről érkező terheléseket, köztük például a tápanyagterhelést – lásd mondjuk műtrágya – visszafogják a nyílt víztől, megóvva attól, hogy gyors ütemben romoljon a vízminőség, fejtette ki a hidrobiológus.

Ez a pufferzóna szerep megvédi magát a tavat

– hangsúlyozta Pomogyi Piroska.

A Balatonhoz durván 1600 hektárnyi nádas tartozik, de ebből 1200 hektár az, ami belül van a mederben, a többi önkormányzati vagy magántulajdonú területeken található – ám a jogszabályok utóbbiakra is vonatkoznak. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő hozzátette:

nagyon fontos lenne, hogy a nádasok egy részét – 200-400 hektárt – váltakozóan, évente vetésforgószerűen learassanak, segítve a növény megújulását. Ha ugyanis megújul a nád, tovább képes az említett pufferzóna szerepet ellátni.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Ital
5+1 tipp másnaposság ellen
  • szerző:nuus
  • 2021. 10. 08.