Belföld

Szegedi dóm, az újrakezdés szimbóluma

  • Szerző:nuus
  • 2020.10.30 | 16:48

Az 1879-es szegedi Nagyárvíz után a városatyák ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy biztos alapokra új székesegyházat emelnek annak ígéreteként, hogy fokozatosan újjáépítik az egész várost is. Innen származik az 1930-ban felszentelt dóm közszájon forgó Fogadalmi templom elnevezése.

A Tisza felemás szabályozása miatt 1879. március 12-én éjjel két órakor pusztító árvíz tört Szegedre, teljesen romba döntve a várost. A víz három hónap alatt a 6800 házból mindössze 265 épületet hagyott talpon. A katasztrófa híre bejárta az egész világot, ezért Európán kívül szinte a világ minden pontjáról, köztük Kínából, Indiából és Afrikából is érkeztek adományok az újjáépítésre. Ebben az időszakban épült fel a Szegedi Nemzeti Színház, a Piarista Gimnázium, a Törvényszéki Palota és a Dóm-téri Magyarok Nagyasszonya-székesegyház is.

A szegedi Fogadalmi templom és a Tisza az 1930-as években

Eredetileg a párizsi Sacré Cœur-höz hasonlóan fehérnek álmodta meg a szegedi dómot Schulek Frigyes, a Halászbástya atyja, akit a városvezetés az első tervek elkészítésével megbízott. Később Foerk Ernővel módosíttatta a terveket, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami jelentősen olcsóbb is volt. Építési helyszínként a régi Templom téren álló Szent Demeter-templom telkét jelölték meg. Az épület bontásakor megőrzött Demeter-torony Szeged legrégebbi építészeti emléke, ma a dóm keresztelő kápolnája. Az 1914. június 21-i alapkőletétel után az első világháború, a forradalmak és az infláció miatt a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház felszentelésére csak 1930. október 24-én kerülhetett sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. Az ünnepi szentmisére a zenét Dohnányi Ernő komponálta.

Útburkolat javítás a neoromán stílusban épült Magyarok Nagyasszonya-székesegyház előtt

Juhász Gyula költő 1926-ban vetette fel, hogy Szeged egy nagyszabású szabadtéri kulturális rendezvénysorozat otthona legyen. A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadást, a Magyar Passiót, Hevesi Sándor rendezésében 1931. június 13-án mutatták be. Ezt követően a szabadtéri előadások minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. Az első sikeres évek után, a második világháború kezdetétől húsz évig csendes volt a tér. Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára.

Szeged, 1961. június 26. Férfiak szerelik a nézőtér hangszóróit az ülések alá a Szegedi Szabadtéri Játékokra a Dóm téren a Fogadalmi templom előtt

A dóm lépcsőin üldögélve, szemben, a tér épületének falába épített zenélő óra játékát hallgathatjuk. A Magyarországon egyedülálló alkotás Csúri Ferenc szegedi órásmester keze munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. A díszes óralap körüli ajtócskákon az egyetemi tanács tekintélyes alakjai és a ballagó diákok figurái jelennek meg minden órában. Először az 1936. évi szabadtéri játékok alkalmával szólalt meg a szegedi zenélő óra, amely a középkori egyetemek szimbóluma.

Az ország egyetlen bábos harangjátéka a Dóm téren

1929-1932-ben épült a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, melynek árkádjai alatt a Nemzeti Emlékcsarnok áll a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjaival. A Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza jelenleg hazánk negyedik legnagyobb katolikus temploma.

A szegedi Dóm tér egyik csavart téglaoszlopa és a kerengő, háttérben a fogadalmi templom

 


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Gamer
Így áll most a Jézus-szimulátor
  • szerző:nuus
  • 2021. 01. 11.
Tech
Hamarosan piactérré alakul a Youtube
  • szerző:nuus
  • 2021. 01. 18.