Saras eső: hogyan alakul ki, és hordoz-e veszélyt?

Mi is az a saras eső?

A saras eső (vagy nyelvjárástól függően sáros eső) valójában egy meteorológiai jelenség, amely a Szahara közelségének és a megfelelő légköri viszonyok együttes hatásának köszönhetően alakul ki. Amikor a szél Afrikából porral telített levegőt szállít a Földközi-tenger fölé, a por apró részecskéi kondenzációs magként működnek, vagyis köréjük vízpára csapódik. Így keletkeznek a poros esőfelhők, amelyek csapadék formájában szaharai homokot is magukkal hoznak.

Sokan azt gondolják, hogy a por közvetlenül a sivatagi homokdűnékből származik, valójában viszont a finomszemcsés anyag korábbi vízborítottságú területekről, kiszáradt tómedrekből és hegységek törmelékkúpjaiból kerül a levegőbe.

Egyre több megfigyelt eset

Dr. Varga György, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa szerint az elmúlt 40 év során több mint 260 ilyen eseményt dokumentáltak a Kárpát-medencében, és számuk az elmúlt évtizedben fokozódott. Bár főként tavasszal és nyáron fordulnak elő, az utóbbi időszakban egyre gyakrabban jelentkeznek őszvégi vagy téli időszakban is, gyakran jelentős mennyiségű port kimosó csapadékkal.

A saras eső hatásai

A saras esőt megelőzően a levegő sárgás árnyalatot ölthet, a látási viszonyok romlanak. Az esőzés után az autók, ablakok, erkélyek, sőt a fák levelei is sárosak lesznek, és ha a víz elpárolog, még látványosabb szennyeződés marad hátra. A jelenség különösen bosszantó lehet a járműtulajdonosoknak, ezért a híradások gyakran tanácsolják: ne most moss autót.

A szaharai por egy része légszennyező hatású, így az arra érzékenyek számára ajánlott ilyenkor kevesebb időt tölteni a szabadban. A légkörben lebegő por 24–60 óra alatt ülepszik le.

Bár a por látványos szennyeződést okoz, összetétele nem veszélyes az egészségre – főként kvarcot, földpátokat, karbonátokat és agyagásványokat tartalmaz.

Animáción a hazánkat is elérő szaharai homokos eső:

Hatása az energiatermelésre és a klímára

Kevésbé ismert következmény, hogy a poros eső negatívan hat a napelemek hatékonyságára is. A leülepedő por csökkenti a panelek fényelnyelő képességét, így kevesebb energia termelődik.

Ugyanakkor pozitív hatásai is vannak: a szaharai por értékes tápanyagokat juttat el olyan tengeri és szárazföldi területekre, amelyek tápanyagban szegények. Ez különösen fontos például a tengeri fitoplanktonok szempontjából, amelyek kulcsszereplők a szén-dioxid megkötésében.

Az Alpokban és a Pireneusokban viszont a porréteg sötétebbé teszi a hótakarót, ami gyorsabb olvadáshoz vezet, mivel a sötét felület több napfényt nyel el.

Savas eső ellen saras eső

A por alkáliás anyagtartalma a csapadék pH-értékét is módosíthatja, így mérsékelheti a savas esők előfordulását. Egyes kutatások szerint ez lehet az oka, hogy például az Alpokban és a Pireneusokban található tavak nem váltak savassá, szemben az észak-európai régiók hasonló tavaival.

A sáros eső tehát egyre gyakoribb, természetes, de kellemetlen kísérője a szaharai porviharoknak, amely nemcsak koszol, hanem hatással van az egészségre, a gazdaságra és a természetes ökoszisztémákra is. Bár sok bosszúságot okozhat, fontos ökológiai szerepet is betölt – így érdemes nemcsak bosszankodva, hanem tudatosan szemlélni ezt a különleges jelenséget.

(Via)