Sztárok
Szabó Győzőt legyőzte a szenvedélye
Szabó Győző most elárulta a titkát, hogy a színészmesterségen túl hol keresi a saját boldogságát.
A színpad fényei mellett a konyha melege az, ami igazán feltölti Szabó Győzőt: a főzés nemcsak hobbivá, hanem egyfajta menedékké is vált az életében. A Jászai Mari-díjas színművész már jóval a reflektorfény előtt beleszeretett a főzésbe. Már gyerekként sem a focipálya, hanem a konyha vonzotta.
„Kiskoromban inkább maradtam édesanyám mellett és tanultam el tőle a főzés fortélyait, mint hogy a többiekkel fociztam volna” – árulta el a Borsnak.
Ez a szenvedély később komoly vállalkozássá nőtte ki magát: 2015-ben lányával, Borival megnyitotta a Steamboo nevű éttermet, amely japán ihletésű fogásaival hamar népszerű lett Budapesten.
Kreativitás a színpadon és a tányéron
Szabó számára a főzés nem egyszerűen receptek követése, sokkal inkább alkotás – akárcsak a színészet.
„Nem egy kész dologgal állok elő, hanem kreatív ételeket készítek el. Ez olyan, mint a színészet… improvizálok, gondolkodom rajta, és így születnek meg az ételek is.”
Azt is elárulta, hogy nem használ receptkönyvet: mindent érzésből, ösztönből rak össze.
A pandémia keresztülhúzta
A sikert végül a koronavírus-járvány törte meg. A Steamboo bezárni kényszerült, a helyszínt adó piacot pedig eladták.
„Sajnos egy ilyen járvány betesz az üzletnek. Nehéz volt abban az időben vezetni az éttermet, de hálás vagyok, hogy nem volt magas a veszteség” – mondta.
Új terv: könnyedebb vonal
A történet viszont nem ért véget. Szabó Győző már új terveken dolgozik, és ezúttal egy barátságosabb, lazább helyben gondolkodik:
„Jelenleg egy kávézóban gondolkodom, ahol péksütik, reggelik, minipizzák lennének. A célom, hogy egy kellemes helyet nyissak, ahova örömmel járnak az emberek.”
Az alternatíva
A színész szerint a vendéglátás nem egyszerű kitérő az életében, hanem egy alternatív sors:
„Ha nem a színészi pályát választottam volna, akkor ez lenne a fő profilom, ez 100%” – fogalmazott.
Szabó Győző története így nemcsak egy újabb vállalkozási tervről szól, hanem arról is, hogy néha a gyerekkori álmok nem tűnnek el – csak kivárják a megfelelő pillanatot, hogy újra lángra kapjanak.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.












