Agyi fáradtság – Amikor a gondolkodás fizikailag fáj

Az agyunk azért van, hogy használjuk, és sokan ebből élnek. Azonban egy új tanulmány szerint a gondolkodásnak lehet egy árnyoldala is: fájdalmas lehet. Hogyan lehet az agyi fáradtság ennyire káros? Nos, íme a válasz.

„A korábbi kutatások alapján arra számítottam, hogy a mentális erőfeszítés kellemetlen lesz a legtöbb ember számára, de azt hittem, hogy bizonyos feladatok esetén kevésbé lesz negatív. De nem ezt tapasztaltam. Még akkor is, ha az emberek élvezik a mentális feladatokhoz kapcsolódó jutalmakat, magát a mentális erőfeszítést nem élvezik. Ehelyett bosszúsnak, ingerültnek, frusztráltnak és stresszesnek érzik magukat” – mondta Erik Bijleveld, a holland Radboud Egyetem Viselkedéstudományi Intézetének docense és a tanulmány vezető szerzője.

A mentális erőfeszítés nem fizikai fájdalom, hiszen az agynak nincsenek idegvégződései, így az agyi fáradtság közvetlen fájdalmat nem tud okozni. Azonban olyan kellemetlen lehet, hogy egyesek inkább a fizikai fájdalmat választják helyette. Egy 2020-as tanulmányban az embereknek nehéz memóriafeladatot vagy fájdalmas hőérzetet kellett választaniuk. Amikor a fájdalom enyhe volt, többen választották a hőt, de ahogy a fájdalom fokozódott, ez a szám csökkent. Azonban még így is 28% inkább a fizikai fájdalmat választotta a mentális erőfeszítés helyett – írja a cnn.hu

„Egyszerűen fogalmazva, az emberek inkább elviselték a súlyosan fájdalmas hőt, mint hogy valami mentálisan megterhelőt tegyenek” – írták a tanulmány szerzői.

Miért fárasztó a gondolkodás?

A gondolkodás kimerítő, és fáradtsághoz vezethet. A koncentráció lehetetlenné teszi más tevékenységek párhuzamos végzését, mert az agy nem tud egyszerre több feladatra figyelni. Ezért az embereknek le kell mondaniuk más, érdekesebb és élvezetesebb lehetőségekről.

A Psychological Bulletin folyóiratban megjelent új tanulmány 2019 és 2020 között készült 170 tanulmány meta-analízisét végezte el, több mint 4500 ember részvételével 29 országból. A résztvevők amatőr sportolók, egyetemisták és egészségügyi, valamint katonai alkalmazottak voltak, akik 358 kognitív feladatot végeztek.

A tanulmány számos módon vizsgálta, hogy a gondolkodási feladatok mennyire jutalmazóak és kielégítőek lehetnek. Bijleveld elmondta: „Ha van kontroll vagy autonómia a feladat felett, ha jól csinálod, ha visszajelzést kapsz, ha valós jelentőséggel bír számodra, és világos kezdete és vége van, akkor motiváltabbnak kellene lenned, és az erőfeszítés kielégítőbbnek kellene lennie.” Ennek ellenére a mentális erőfeszítés még ezekben a helyzetekben sem volt kevésbé negatív.

Az erőfeszítés értékelése

Bár a kemény gondolkodás frusztráló és kimerítő lehet, az emberek értékelik a mentális kihívásokat, miután véget értek. Ez az úgynevezett „Ikea hatás”, ahol az emberek nagyobb értéket tulajdonítanak annak, amit saját erőfeszítéseikkel hoztak létre.

Bijleveld szerint az, hogy a mentális erőfeszítés élvezetesebbé váljon, nagyban múlik a munkáltatókon, tanárokon és másokon, akik mentális erőfeszítést követelnek meg. „Nem feltételezhetjük, hogy a gyakorlás révén az emberek megtanulják élvezni a feladat erőfeszítést igénylő részeit” – mondta. A menedzsereknek támogatniuk és jutalmazniuk kell az embereket az erőfeszítéseikért.

Bár a vezetői gesztusok fontosak, nem mindig találkozhatunk velük. Szerencsére saját lépéseinkkel is kellemesebbé tehetjük a mentális erőfeszítéseket. Például, ha rendszeres szüneteket iktatunk be a feladatvégzés egyes fázisai közé.

Tudta? A krónikus fáradtság is kimutatható már.

(via)