Kávé hatása: gondoltuk volna, mi mindenért jó az egészségünkre?

Vajon milyen igazából a kávé hatása? A múltban számos helyen lehetett olvasni arról, hogy a kávéfogyasztás fokozott egészségügyi kockázattal jár. Az elmúlt évtizedben azonban egyre több olyan tanulmány jelenik meg, amely arra utal, hogy a kávé valójában jótékony hatású az egészségre.

A koffein a legnépszerűbb pszichoaktív drog a világon. Az emberek évszázadok óta isznak kávét, a természetes koffeinforrást – a vegyes üzenetek az emberi egészségre gyakorolt ​​hatásáról azonban sokakat visszatartanak.

Hagyományosan a kávét rossz dolognak tekintették – mondta Marc Gunter, a londoni Imperial College rák-epidemiológiai professzora, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) táplálkozási és anyagcsere részlegének korábbi vezetője.

„Az 1980-as és 90-es évek kutatásai arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál, akik ittak kávét, nagyobb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, ez azonban azóta fejlődött”

– fogalmazott Gunter professzor.

Hozzátette: az elmúlt évtizedben több, nagyobb léptékű népességvizsgálat jelent meg, így a tudósok már több százezer kávéivó adataival rendelkeznek.

Olvasd el ezt is: Kávé alvás előtt? Még mit nem – Pedig beválik

Mit mond azonban a kutatás  – előnyös a kávé hatása, vagy kockázatot jelent?

A kávét összefüggésbe hozták a rák megnövekedett kockázatával, mivel akrilamidot, egy rákkeltő anyagot tartalmaz, amely megtalálható olyan élelmiszerekben, mint a pirítós, a sütemények és a chips.

Az IARC azonban 2016-ban arra a következtetésre jutott, hogy a kávé nem rákkeltő, hacsak nem isszák nagyon forrón – 65 Celsius fok feletti hőmérsékleten.

Egy 2023-as áttekintésben a kutatók azzal érvelnek, hogy bár a kávé az egyik fő akrilamid-forrás étrendünkben, még nincs erős, meggyőző bizonyítékalap, amely kimutatná, hogy összefüggésben áll a rák kockázatával.

A kávé hatása és a fogyasztás lehetséges egészségügyi előnyei

A fenti mellett több kutatás is rávilágított, hogy a kávénak valóban védő hatása is lehet. Egyes tanulmányok összefüggést mutattak ki például a kávéivás és egyes rákbetegségek alacsonyabb rizikója között a betegeknél.

Gunter professzor 2017-ben közzétette egy tanulmány eredményeit, amely félmillió ember kávéivási szokásait vizsgálta Európa-szerte, 16 éven keresztül.

Azoknál, akik több kávét ittak, kisebb volt a szívbetegség, a stroke és a rák miatti halálozás kockázata. Ezen eredmények összhangban vannak a világ más részein, köztük az Egyesült Államokban végzett kutatásokkal, valamint az Egyesült Királyságban végzett újabbakkal is.

Gunter szerint elég konszenzus van a megfigyeléses tanulmányok között annak igazolására, hogy elmondható legyen: azok, akik naponta legfeljebb 4 csésze kávét isznak, kevesebb betegségben szenvednek, mint azok, akik nem isznak egyet sem.

A kávé hatása, potenciális előnyei azonban ennél is távolabb mutatnak.

Nem a koffeinnek köszönhető a kávé hatása?

Gunter tanulmányában a kávéfogyasztók nagyobb valószínűséggel dohányoztak és egészségtelenebbül táplálkoztak, mint a kávét nem ivók. Ez azt sugallja, hogy ha a kávé csökkenti a szívbetegségek és a rák kockázatát, akkor erősebb lehet, mint gondolnánk – és felülírja az egészségtelen magatartás hatásait.

Ez igaz a csésze koffeines és koffeinmentes kávé esetében is. A koffeinmentes kávé hasonló mennyiségű antioxidánst tartalmaz, mint a normál. Gunter a kutatásai során nem talált különbséget a koffeint fogyasztók és a koffeinmentesen élő emberek egészségi állapota között, ami azon következtetéshez vezetett, hogy a kávéhoz kapcsolódó egészségügyi előnyök nem a koffeinnek köszönhetők.

Miért nem tudjuk igazán, hogyan hat a kávé az egészségre?

A fent említett kutatások népességi adatokon alapultak – amelyek nem erősítik meg az okot és okozatot.

A kávét fogyasztó emberek egészségi állapota egyszerűen jobb, mint azoké, akik nem isszák a kis feketét – szögezte le Peter Rogers, aki a koffein viselkedésre, hangulatra, éberségre és figyelemre gyakorolt ​​hatásait tanulmányozza a Bristoli Egyetemen.

Ez az egészségtelenebb életmódbeli szokásaik ellenére is így van – ahogyan azt Gunter kutatása is megállapította.

„Néhány ember szerint a kávénak lehet védő hatása, ami némileg ellentmondásos, mivel a lakossági bizonyítékokon alapul”

– mondta Rogers.

Eközben a rendszeresen kávézó emberek vérnyomása gyakran magasabb, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Rogers szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy a kávéfogyasztás miatti magasabb vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb rizikójával járna.

A kávéval foglalkozó klinikai vizsgálatok – amelyek jobban meghatározhatják annak előnyeit és kockázatait – ritkábbak, mint a populációs vizsgálatok. Egy kutatócsoport azonban végzett egy kísérletet, amelyben megfigyelték a koffeintartalmú kávé hatását a vércukorszintre.

Az angliai Bathi Egyetem Táplálkozási Gyakorlatok és Anyagcsere Központja által végzett kis tanulmány azt vizsgálta, hogy a kávé hogyan befolyásolja a szervezet reggelire adott reakcióját egy töredezett éjszakai alvás után.

Kiderült: azoknak a résztvevőknek, akik kávét ittak, majd cukros italt fogyasztottak reggeliként, 50 százalékkal emelkedett a vércukorszintje ahhoz képest, amikor nem fogyasztottak kávét a reggeli előtt.

Ennek a viselkedésnek azonban idővel többször is meg kell történnie ahhoz, hogy a kockázat felhalmozódjon.

Az emberek laboratóriumi körülmények közé helyezése egyébként felveti azt a kérdést is, mennyire relevánsak az eredmények a való életben – jelezve, hogy sem a lakossági, sem a laboratóriumi kutatások nem adhatnak végleges választ arra, milyen a kávé hatása az egészségünkre.

Valóban vetélést okozhat a kávé?

A koffeintartalmú kávé fogyasztására vonatkozó tanácsok különösen zavaróak a nők számára, akik éppen várandósak.

A tanulmányok egyik 2022-es áttekintése összefüggést talált a terhesség előtti és alatti kávéfogyasztás és a vetélés között. A kutatók szerint azonban – mivel populációs tanulmányokat vizsgáltak -, más magyarázatok is lehetnek a kávéfogyasztás és a terhesség megszakadása közötti összefüggésre. Például a dohányzás összefügg a koffeinbevitellel és ismerten növeli a vetélés kockázatát.

Esther Myers dietetikus és az EF Myers Consulting vezérigazgatója 380 tanulmány áttekintését végezte el, melynek során arra a következtetésre jutott, hogy napi négy csésze kávé felnőtteknél és három csésze terhes nőknél nem vezethet semmilyen káros hatáshoz.

A Food Standard Agency azonban azt tanácsolja a terhes és szoptató nőknek, hogy ne igyanak naponta 1-2 csésze kávénál többet.

A korábbi tanulmányok áttekintése azt mutatta, hogy a terhes nőknek teljesen tartózkodniuk kell a kávétól, csökkentve ezzel a vetélés, az alacsony születési súly és a halvaszületés kockázatát.

Emily Oster, közgazdász, az Expecting Better című könyv szerzője – amely a terhességi ajánlásokkal kapcsolatos adatokat tárja fel -, szintén ellentmondásosnak találta a kávéval kapcsolatos útmutatásokat.

Mint mondta, aggodalomra ad okot, hogy a koffeinfogyasztás összefügg a vetélésekkel, különösen az első három hónapban.

Ugyanakkor, úgy véli, nem sok véletlenszerű adat áll rendelkezésre erről – és nem megbízható a megfigyelési adatokból levonni a következtetéseket.

„Azok a nők, akik terhességük alatt kávét isznak, valószínűleg idősebbek és nagyobb valószínűséggel dohányoznak. Tudjuk, hogy az életkor és a dohányfogyasztás okozati összefüggésben áll a vetélések gyakoribb arányával”

– mondta.

Hozzátette: a második probléma az, hogy a terhesség korai szakaszában hányingerrel küzdő nők kisebb valószínűséggel vetélnek el. Ezek a hölgyek szintén kerülik a kávét – az ilyen fajta dolgok ugyanis zavaróak, ha eleve rosszul érzik magukat –, vagyis, sok nő hány hányingerrel küzd és ha nem iszik kávét, kisebb az esély a vetélésre is.

Oster szerint napi 2-4 csésze kávé nem áll összefüggésben a vetélés fokozott kockázatával.

Mi a helyzet a kávéfüggőkkel?

A kávé potenciális hatása mellett, amelyeket a szív egészségére, a rákra és a vetélésre gyakorol, ​az agyra és az idegrendszerre is hat – a koffein pszichoaktív szer, vagyis befolyásolja a kogníciót, a megismerést.

Vannak az általános populáción belül, akik egész nap ihatnak koffeintartalmú kávét, míg mások már egy csésze után szorongást észlelnek. Tanulmányok kimutatták, hogy a génjeink közötti különbségek befolyásolhatják, mennyire eltérően metabolizálják az emberek a koffeint. Myers azonban jelezte: nem értik, hogy egyik embernek miért van teljesen jó  koffeinszintje, míg a másiknak nincs.

A rendszeres kávézóknak viszont rossz hír, amennyiben a koncentráció fokozása érdekében isznak kávét, hogy a szervezet megszokja a napi adagot.

„Ahogy a szervezet hozzászokik a napi koffeinhez, fiziológiai változások következnek be, amelyek hozzáigazítják a szervezetet a koffeinnel való együttéléshez és a normál működés fenntartásához. A kávé fogyasztása semmiféle nettó hasznot nem hoz a hatékony munkavégzésre nézve, mert toleránssá válunk vele szemben – de amíg folyamatosan fogyasztjuk, valószínűleg nem járunk rosszabbul” – magyarázta Rogers.

A koffein, a kávé hatásából azok profitálnak inkább, akik nem isszák rendszeresen.

Rogers azt is leszögezte, hogy aki kávéfüggőnek hiszi magát, az igazából csak függő.

„A koffeinfüggőség kockázata alacsony – ha valakitől elveszik a kávét, nem érzi jól magát, de nem is vágyik rá erősen”

– mondta.

Hozzátette, a kávé jól mutatja a különbséget azon függőségek között, amikor a kábítószer megszerzésének kényszere áll fenn, illetve aközött, hogy a fogyasztó kognitív teljesítménye romlik, de nem esik túlzásokba, hogy megszerezze a koffeint.

Az egyetlen dolog, amivel a kávéfogyasztóknak tisztában kell lenniük, az, hogy az elvonás valóban problémás.

„Bárki, aki megiszik néhány csésze kávét naponta, függ a koffeintől. Ezek az emberek, ha nem isznak kávét, fáradtak és talán a fejük is fáj”

– mondta Rogers.

Megjegyezte: a tünetek attól függnek, hogy az illető mennyi kávét ivott, de általában három naptól egy hétig tartanak. Ezidő alatt a koffein az egyetlen dolog, ami enyhít a problémán.

Olvasd el ezt is: Nem lesz olcsó mulatság a kávézás – Luxuscikknek fog számítani? 

(Via)