Agy működése: ezeket alkalmazd a hatékony tanulásért

Az agy működése valószínűleg sokakat foglalkoztat, akik minél rövidebb idő alatt szeretnének valami újat megtanulni, nagyobb mennyiségű tudást felhalmozni – legyen szó munkáról vagy vizsgákra tanulásról.

A fő kérdés, mi a legjobb mód az agy tanulási képességének növelésére? Az agy működése választ adhat a kérdésre.

Nos, idegtudósok szerint az újdonság és a történetek nagyszerű módjai annak, hogy valamit jól megtanuljunk. Emellett az alvás és a testmozgás is kulcsfontosságú, ha az információk megőrzése és a stressz csökkentése a cél.

Mi a helyzet azonban, ha a hatékony agy működés és információ-feldolgozás titka nem csupán az, hogy sok órát töltsünk tanulással, hanem inkább annak megértése, miként tanulja és idézi fel az információkat az agyunk?

Agy működése – Hogyan tanulhat a legjobban?

A legújabb idegtudományi kutatások abba adnak betekintést, hogyan fogadja el és idézi fel a dolgokat a tizenévesek agya.

Bogdan Draganski, a svájci Insel Egyetemi Kórház kognitív idegtudósa leszögezi: egyszerű trükkök nem igazán vannak az iskolai siker elérésére. Mindenki másként tanul, „egyéni motivációs, figyelmi és kognitív különbségek” játszanak szerepet abban, hogy nem mindenkinek ugyanaz a módszer válik be.

Íme a tudomány álláspontja arról, milyen az agy működése és miként tanul meg komplex információkat.

Az agy működése és a komplex információk

Az agy az emlékeket fizikai szempontból neuronok közötti kapcsolatként tárolja, főként a hippocampusban vagy az amygdala agyi régiókban.

Új emlékek akkor jönnek létre, amikor a neuronok új szinapszisokat alkotnak más neuronokkal, kiépítve neuronális kapcsolatok hálóját. Aktívan kell megőriznünk ezeket az emlékeket, hogy később felidézhessük őket.

A tudósok azonban nem biztosak abban, mi történik az agyban, amikor olyan információkat tanulunk meg, amelyek összetettebbek egyetlen emléknél.

Olvasd el ezt is: Van összefüggés a magas BMI és az agy egészsége között

A sikeres epizodikus memória kialakulását, megszilárdítását és visszakeresését szabályozó mechanizmusok továbbra is megfoghatatlanok – melynek oka az, hogy a tanulás rendkívül összetett folyamat az agy működése során, amely magában foglalja az érzékszervi bemenetek, az érzelmi állapotok, a stressz-szintek, a kognitív folyamatközpontok, illetve a memóriahálózatok integrációját – mondta Bogdan Draganski.

Ráadásul, mindez személyenként eltér, nemtől, társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőktől függően.

Szükség van arra, hogy mindenki elsajátítsa a saját tanulási folyamatát, ami neki a legjobb.

Agy működése és a történeteken át tanulás

Az idegtudósok rámutattak, hogy a történetekből tanulunk a legjobban.

Az új információk megtanulása és megragadása két fő folyamat: az egyik a kódolás, ahol az új információkat először megtanuljuk, majd a konszolidáció, amikor az információ megerősödik az agy memóriatárolóiban.

A tanulmányok alapján a memória megtartását az „aktív felidézés” javítja legjobban, tehát amikor aktívan teszteljük magunkat adott információkon. A passzív tanuláshoz képest ez hatékonyabbnak tűnik, utóbbi például a jegyzetek újraolvasását foglalja magában.

A tudósok azt is hozzátették, hogy az agy működése során ki van élezve az újdonságok keresésére. Vagyis, nagyobb valószínűséggel emlékszik majd új és érdekes dolgokra – és fordítva, kikapcsol, ha a tanulási környezet kiszámítható – például az osztályteremben.

Az agy működése és a sokoldalú információ-átadás jelentősége

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a hatékony tanulásban fontos a magasszintű figyelem.

Ezért lényeges, hogy több különböző módot találjunk ugyanazon tantárgy megtanulására – lehet bevonni a tanulásba oktatóvideókat, olvasást vagy egyéb médiát, podcastot, rádióműsort akár.

Még a tanultak lerajzolása vagy éneklése is sokat segíthet a tudásunk megerősítésében.

Segítséget jelenthet és fokozza az agy működését, ha történeteket keresünk a tanultakról.

A tanulmányok alapján a narratív szövegekből nagyjából 50 százalékkal több információt őrzünk meg, mint a leíró szövegekből – mutattak rá a tudósok.

A szakemberek egyébként megjegyezték, hogy bár a stressz nagy hatással van a tanulási és memóriafolyamatokra – fokozva a memória kialakulását -, ha túl sok van belőle, az rontja a memória-visszakeresést. Sőt, a stressz az emlékek új információkkal frissítését is megnehezítheti.

Olvasd el ezt is: Az agy megőrzésével senkinek sem kell meghalnia – nincs messze az örök élet?

(Via)