Lélek

Képzeld magad más bőrébe, így hamarabb túljuthatsz az érzelmi válságon

  • Szerző:nuus
  • 2017.09.20 | 15:46

Ahhoz, hogy a problémáinkat perspektívába helyezzük néha hagynunk kell magunkban egy kis objektív távolságot. Ha ezek a gondok csak a fejünkben léteznek, túllépni rajtuk nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Erre talált megoldást egy pszichológiai kutatás.

Fotó: Pixabay / StockSnap

Ha harmadik személyként próbáljuk meg kezelni a problémákat, csökkenthetjük a stresszfaktort, ami megnehezíti a továbblépést. A saját agyunktól nehéz szabadságot kivenni, de ha egy kicsit trükközünk, talán sikerülhet.

A Scientific Reports által megjelentetett kutatásban szakértők arra jutottak, hogy ez a módszer effektíven hathat arra, ha nyomás alatt akarjuk kontrollálni a gondolatainkat és a viselkedésünket. A kutatásban résztvevőknek egy fájdalmas emlékre kellett visszagondolniuk, úgy, hogy egyes szám első személyben, vagy a saját nevükön hivatkoznak önmagukra a történetben.

Azoknak, akik „énként” mesélték a történetet sokkal nagyobb nehézséget jelentett az érzelmek kifejezése és az emlék újraélésé mint azok számára, akik bizonyos nyelvi távolságból közelítették meg a fájdalmas történetet.

A kutatók szerint a szokatlan névmás használata miatt a nyelv szinte átalakítja az emberek által felidézett érzelmi emlékeket. Ha valaki szorongást és stresszt tapasztal, szinte pánikszerűen keresi a megoldást, ám ebben az állapotában az agy nem tud világos gondolatokat szülni. Ha kívülállóként, harmadik szemlélőként tekintünk a fejünkben zajló eseményekre, nagyobb eséllyel dolgozhatjuk fel a minket ért traumát, mert ez a gondolkodásmód elég távolságot nyújt ahhoz, hogy objektíven szemléljük az eseményeket.

Ha ez nehézséget okoz, akkor képzeljük el, hogy nem mi, hanem mondjuk egy barátunk van a mi helyzetünkben. Hogyan közelednénk felé? Milyen megoldást tanácsolnánk a problémára? Hogyan próbálnánk megnyugtatni?

Önmagunkkal szemben hajlamosak vagyunk sokkal kíméletlenebbek lenni, ám ha segítségre szoruló közeli barátként gondolunk magunkra, talán jobban megérthetjük, mi is zajlik bennünk. David D. Burns kognitív viselkedési terapeuta ezt a fajta megközelítést használja a betegeinél is, mondhatni szerepjátékra ösztönzi őket.

Ha rájössz, hogy sokkal türelmesebb és megértőbb vagy, ha a barátodról van szó, akkor kérdezd meg magadtól, hogy hajlandó vagy-e arra, hogy saját magaddal is így viselkedj

– tanácsolja Burns.

Az egyik páciense például egy szörnyű szakítás után kereste fel a terapeutát. A saját magát okoló betegen is ezt a módszert alkalmazta, méghozzá sikeresen. Miután a férfi elmondta, hogyan vigasztalná és miként gondolna a barátjára, ha ő lenne hasonló helyzetben, összevetették ezt azokkal a jelzőkkel, amelyekkel korábban saját magát illette. Rájött, hogy a gondolatai irracionálisak voltak, a felismerés elindította benne a gyógyulási folyamatot, ezek után pedig teljesen máshogy állt a szakításhoz és az azzal járó fájdalmas időszak feldolgozásához.

Ezek a mentális gyakorlatok arra tanítják az agyunkat, hogy a problémákat más szemszögből is meg tudjuk közelíteni ahelyett, hogy a negatív gondolatokba fulladnánk.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Életmód
Lehetsz csinos pénz nélkül is!
  • szerző:nuus
  • 2024. 03. 25.