Film

Bár a Bosszúvágy csak fékezett habzású akciómozi, a valóság mégis brutálissá teszi

  • Szerző:nuus
  • 2018.03.08 | 06:48

Amikor nekiláttak az alkotók, hogy az 1974-es akció-thriller klasszikust feltámasszák, még nem sejtették, hogy amikor az a moziba kerül, fájdalmasan aktuális lesz, és időszerű kérdéseket vet majd fel. Pedig az egész nem több, mint egy korrekten megvalósított, lövöldözős B-film.

Pedig az egész tulajdonképpen nem alakult valami jól. Az eredetileg tavaly november 22-re meghirdetett premier dátumát eltolták pár hónappal, most márciusra, az pedig sosem jelent jót. Azt lehetett gondolni, mindez azért történt, mert a film annyira rossz lett. Lecsökkent az érdeklődés, meg a lelkesedés is alábbhagyott az új Bruce Willis film iránt, pedig az egy 70-es évekbeli akció-krimi filmklasszikus, a Charles Bronson főszereplésével készült (és további 4 folytatást megért) Bosszúvágy remake-je. De aztán jött az élet, és annyira aktuálissá tette a filmet, hogy az újra mindenkit érdekelni kezdett.

Forrás: Forum Hungary

Amerikában már jó ideje kérdés, hogy mennyire korlátozzák a hétköznapi polgárok fegyverviselési engedélyét. Van, amikor jobban, van, amikor kevésbé, attól függően, éppen ki – demokraták vagy republikánuskok – vannak hatalmon. Előbbiek korlátoznának, utóbbiak viszont inkább enyhítenének a szigoron. Trump elnök republikánus, ráadásul imádja a fegyvereket, úgyhogy ő pont az az ember, aki a szigorítás kerékkötője. Csakhogy a tavaly októberi las vegasi vérengzés óta nem csitultak se a kedélyek, se az indulatok, sőt a vérre (bosszúra? hírnévre?) vágyó pszichopaták sem bújtak vissza rejtekhelyükre, hanem vérszemet kaptak. Tavaly ősz óta pedig történt is pár újabb tragikus eset. A legnagyobb visszhangot kiváltó Valetin napján egy iskolában. Ezekben az egyetlen visszatérő elem pedig az volt, hogy egy-egy hétköznapi polgár egyszerűen fogta a fegyverét, besétált valahova, és agyonlőtt mindenkit, aki az orra (pontosabban a fegyvere csöve) elé került. Úgyhogy a vita a fegyverviseléssel kapcsolatban újra fellángolt, sőt minden eddiginél nagyobb indulatokat váltott ki. Még filmsztárok (élükön George Clooney-val) is szövetkeztek, hogy a szigorítást elérjék. És akkor jön Bruce meg a filmje, ami minden egyes képkockájával amellett tör lándzsát, hogy ha másképp nem megy, akkor magunknak kell a kezünkbe venni az irányítást, meg persze a fegyvert. Engedjünk csak utat annak a bosszúvágynak.

Forrás: Forum Hungary

Ami persze óriási nagy sarkítás, mert hatalmas különbség van aközött, ami miatt a vita kirobbant és ami Bruce Willis (és a rendező, Tarantino haverja, Eli Roth) republikánus hevületű (propaganda)filmjében történik. Eleve, a fegyverellenesek épp azért akarnak szigorítani, hogy a random gyilkoló pszichopaták ne jussanak fegyverhez és így lehetőséghez, nem beszélve a bűnözőkről, míg a fegyverkedvelők pedig azt szeretnék, hogy mindenkinek legyen fegyvere, amivel aztán megvédhetik megukat és szeretteiket a pszichopatáktól és a bűnözőktől. Bruce Willis és filmje az utóbbiaknak ad igazat, az ő igazukat igazolja. De mi is történik? A színészileg egyre inkább egyarcú Bruce, aki ezúttal egy emberéleteket mentő sebészt alakít, tragikus hírt kap munka közben: betörők jártak a házában, a feleségét megölték, a lánya pedig életveszélyben van, mert ő is kapott a bűnözőktől (az eredeti filmben még csúnyán meg is pocsékolják a lányt). A főhős bízik a rendőrökben, hogy majd jól kinyomozzák az esetet, de a forgatókönyvírók a lehető leglúzerebb zsarukat találtak ki a film számára, így a nyomozás elég hamar elakad. Bruce-nak így nincs más dolga, mint azt csinálja amihez a legjobban ért (nem a filmbeli sebész, hanem az azt alakító színész): jön, lát és büntet, vagyis enged a bosszúvágynak. Amit egyébként anélkül kell elfogadnunk, hogy Bruce ennek érdekében bármilyen különösebb színészi eszközt is bevetne. De aki a tragédia után nem sokkal olyan kisimult, mint ő, abban az emberben biztosan legeslegbelül, egy jól elrejtett zugban zajlanak a legnagyobb viharok.

Forrás: Forum Hungary

Bruce Willis pedig, ahogy azt eddig tőle megszokhattuk, egyszemélyes büntetőhadjáratba kezd, amit egyre jobban élvez hulláról hullára haladva. Először még ő is random öl, szigorúan rosszfiúkat, majd a nyomára akad felesége gyilkosainak is, így őket is elkezdi szépen egyesével levadászni. Mire a végére jut, egészen belejön a dologba, de ami a legszebb, hogy egyáltalán nem viseli rosszul a korábban szigorúan pacifista férfi, aki még csak nem is verekszik, sőt vissza sem üt, ha kap egyet, hogy szinte már ragacsos a keze a vértől. Hanem helyénvalónak találja és élvezi. De a legszebb az egészben az, hogy a rendőrség is így van ezzel, legalábbis a nyomozást vezető szimpatikus rendőr virágnyelven ezt adja tudtára az akkor már újra felszabadultan mosolygó sebésznek. Vagyis a film végső konklúziója morálisan kikezdhető, de mivel “csak” egy akciómoziról van szó, ráadásul egy tipikus B-filmről, eltekinthetünk ettől, és akkor akár még jól is szórakozhatunk rajta. De ha a politika a film hóna alá nyúl, és pozitív példaként kezdi emlegetni, akkor baj van, és úgy viszont az egész már egyáltalán nem annyira szórakoztató.

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Hogy tetszett? Regisztrálj, és csak azt kapod, ami igazán érdekel!
Belföld
Külföld
Bulvár
Tech
Tudomány
Lepj meg!

Belépve nem neked kell a hírek után menned!*

*Hiszen a hírfolyamodba viszi a folyamatosan tanuló algoritmusunk Regisztrálok!
Még többet innen:
Nuus
Tetszett a cikk?

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Életmód
Dolgok, amiken tilos spórolni
  • szerző:nuus
  • 2018. 09. 13.
A következő cikkek betöltése folyamatban...