Külföld
Ősi papírokból tudták meg a régészek, hogyan építették a Gizai nagy piramist
A kutatók a piramison dolgozó egyik tisztviselő feljegyzéseiben bukkantak rá eddig meg nem válaszolt kérdések válaszaira.
Vörös-tengernél lévő Wadi al-Jarfban egy francia-egyiptomi régészcsapat egy rakás papíruszra bukkant, melyek között ott volt egy Merer nevű tisztviselő naplója is. Ezekben a 4500 éves iratokban pedig olyan információkra bukkantak, amikre már nagyon régen keresik a választ, most viszont úgy tűnik, hogy megvan.
A Gizai piramis, aminek Kheopsz fáraó volt az építtetője, az ókori világ hét csodája közül a legrégebbi és az egyetlen, ami fennmaradt. 20 éven át folytak a munkálatok, a piramis ie. 2560 körül készült el. Merer tisztviselő irataiból nemcsak az akkori hétköznapi életről és Kheopszról kaptak újabb információkat, hanem az építkezésről is. Bár feltételezések mindig akadtak, de a nagy kérdés akkor is megválaszolatlan maradt: hogyan vitték oda, a sivatagba azokat a hatalmas nagy köveket.
Az építkezéshez mészkövet és gránitot használtak, utóbbit a piramistól 800 km-re délre található Aswadból vitték oda. De hogy hogyan, azt eddig nem tudták, most viszont Merer irataiból ez is kiderült. A Níluson, hajóval. A célra csatornákat alakítottak ki, amik a lehető legközelebb voltak az építési területhez, ahova a köveket végül különleges pályákon görgették el, miután kirakták azokat a hajóból. Kemény menet lehetett, de még mindig hihetőbb ez a sztori, mint az, hogy idegen lények építették a piramisokat, köztük ezt is.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.