Vizuál
Kancsalsága miatt láthatott da Vinci olyan zseniálisan?
Tudósok szerint szemtengelyferdülése lehetett a reneszánsz mesternek.
Eltérő strabismus, vagy más néven divergáló (kifelé néző) kancsalság jellemezhette Leonardo da Vinci látását, vélik szakértők. Egy új tanulmány arra céloz, hogy a reneszánsz géniusz emiatt az időnként jelentkező exotrópia miatt volt képes láttatni olyan mesterien a tárgyak mélységeit és a távolságokat.
Október közepén megjelent egy szemészeti tanulmány, mely ezt a kérdést feszegeti.
Ahogy szemügyre vettem a festményeit, úgy láttam, hogy minden egyes portrén széttartanak a tekintetek.
summázza Christopher Tyler, a londoni City University professzora, aki a san fransiscoi Smith-Kettlewell Szemkutató Intézet árgus szemű munkatársa is.
View this post on Instagram
Hat portrét – két szobor, két olajkép és két rajz – is tüzetesen átvizsgáló szakértő szerint több munkán is kiugróan mutatkozik a jelenség. Nem minden alkotás kimondottan önarckép, ám azt lehet tudni, hogy a művész a saját jellegzetességét átruházhatta a megformált alakokra is.
Tyler körök rajzolásával illusztrálta meglátásait, melyeket az adott művek szemeinek pupilláira, íriszeire és szemfehérjeire illlesztett, és megmérte a látószerv alkotórészeinek pozícióját. Az eredményekből kikövetkeztette, hogy da Vincinek hajlama volt exotrópiára, méghozzá az egyik szeme -10,3 fokkal fordulhatott el, pihenő állapotában. Amikor éppen dolgoztatta, akkor a látószervét egyenesen tudta tartani. A professzor szerint a bal szem élhetett ilyen önálló életet, de erre nincsen kézenfekvő bizonyítéka.
A világ népességének alig egy százaléka rendelkezik ezzel a jellemzővel, melynek segítségével a világot tényleg egy kicsit más szemszögből képes látni.
Amire ránézett, az sokkal inkább sík felületnek tűnhetett számára, mint nekünk, akiknek három dimenziósnak rajzolódik ki ugyanaz a látvány. Ezért tudta könnyebben vászonra vinni azt, ami a szeme elé terült.
A másik szeme rásegített, hogy jobban felfoghassa a 3D-s tárgyakat, ettől volt képes olyan mesterien árnyékolni a festményeit. Hasonló kutatási sémák zajlottak már le korábban, melyek más nagy festőknél – Rembrandt, Degas és Picasso – is fel próbáltak tárni ilyen jellegű látási egyenetlenségeket.
A tanulmány kitér arra is, hogy a da Vincinél látható pupillák különböző iránya és mérete anisocoria jelenlétére is utalhat – azaz amikor az egyik pupilla nagyobb, mint a másik. Tyler úgy véli, hogy ennek az eltérésnek a megléte nem valószínű, viszont akár ezen a módon is jelezhette a művész, hogy az egyik szemével tisztábban lát, mint a másikkal.
A tanulmány elkészítésében részt nem vevő Dr.Julius Oatts, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint a dolgozat érdekes témákat vet fel:
Sok a bizonytalanság – a képek da Vincit a maga valójában ábrázolhatják, illetve a szemeit is, vagy inkább: ahogyan ő látta?
Tyler szerint akkora jelentőségű figuráról van szó, aki megköveteli, hogy alaposan utánanézzenek a zseni mivoltának, teszi hozzá a CNN.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
