Tudomány
1700 éves hangszert találtak, ma is szépen szól
A hunok idejéből származó, szibériai tárgy még mindig jól muzsikál.
Az Altaj-hegységben nemrég felszínre került 1700 éves szájharmonika még most is szól, az orosz archeológusok legnagyobb örömére. Ráadásul négy másik hangszert is találtak az Altaj Köztársaság hegyei közt, a Chultukov Log 9 és a Cheremshanka nevű, két ásatási területén.
Magam is meg tudtam szólaltatni a cheremshankai hangszert.
meséli Andrej Borodovszkij, az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti és Etnográfiai Intézetének professzora. A szibériai szakember egyébként több, mint két évtizede kutatja ezeket a hangkeltő eszközöket, és úgy véli, hogy a most megtalált szájharmonika állapota egészen kiváló.
A legtöbb ilyen, kézzel készített tárgy általában ló vagy tehén bordájából származik, nagyjából 1700 évvel ezelőttről, amikor a hunok és leszármazottaik tartották ellenőrzésük alatt Közép-Ázsia nagy részét. A területen élő nomád törzsek a mai Mongólia, Kazahsztán és Kína észak-keleti földjein, illetve Oroszország déli részén vándoroltak.
Ez a típusú hangszer eltér a régióban fellelhető, közép-ázsiai fajtáktól, ugyanis a mongol és tuvai kézművesek más alapanyagot használtak: inkább szarvasagancsból dolgoztak. Negyven éve került is elő egy ilyen harmonika-féleség, Szibéria déli vidékéről.
Igaz, évezredes eszközökről van szó, melyek mégis egész modernnek tűnnek, a világon a legöregebbnek vélt hangszerekhez viszonyítva, teszi hozzá a National Geographic. A Németország déli részén, egy barlangból előkerült madárcsontból és mamut agyarból faragott furulyák akár 43 ezer évesek islehetnek. Borodovszkij szerint a mostani lelet egy reneszánsz fúvós hangszer, a fuvolára emlékeztető flazolet hangját idézi.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
