Tudomány
Nemcsak a kutyák, a majmok is hamar rájönnek, ki a rendes ember
Mindezt abból következtetik ki, hogy mi, emberek hogyan bánunk egymással.
Japánban élő tudósok egy olyan kísérletet dolgoztak ki, mely során a csuklyásmajmok a láthatóan segítőkész emberekhez társultak inkább. A kutyák is az olyan személyekhez közelednek, akik hajlandóak másokat támogatni. A fair emberekhez kötődnek jobban ezek az állatok, és ez az ítélkező viselkedés akár az emberi erkölcs kialakulásának magyarázata is lehet.
Korábbi tanulmányokból már kiderült, hogy a kisbabák is képesek megítélni az embereket az alapján, ahogyan másokkal kommunikálnak – így több tudós amellett érvel, hogy mi, emberek morális érzékkel születünk (nem pedig tanuljuk). A Kyotoi Egyetem munkatársai kíváncsiak voltak arra, hogy ez a kísérlet működhet-e állatok esetében is – számol be a Daily Mail.
Először is a csuklyásmajmokat vették górcső alá. Ők láttak egy színészt, aki egy játékot tartalmazó doboz felnyitásával küzd. Első körben ez a személy megmutatja a dobozt egy másik embernek, aki segít neki kinyitni.
A második változatban viszont egy olyan színésznek mutatja meg, aki visszautasítja az együttműködést.
Eztán a segítő és a segítséget megtagadó ember is jutalomfalatot nyújt a majomnak, amit az állat a jószívű személytől fogad el.
Amikor a segítő rendes volt, akkor a majom tőle is ugyanúgy elvette az ételt, mint a dobozzal küzdő személytől. Viszont amikor azt tesztelték, hogy a visszautasító vagy a küzdő közül kit választ, akkor egyértelműen a küzdőt preferálta.
Ebből tisztán látszik, hogy tetteik alapján képes volt megítélni az embereket.
Ez után azt is tudni szerették volna a tudósok, mennyire érzékenyek ezek a kis termetű emlősök a korrektségre. Két színész jelent meg három-három labdával. Az egyik kért a másiktól labdát, mire az mind a három labdáját odaadta. Amikor a második kérte volna vissza lasztikat, akkor vagy mindet visszakapta, vagy nem kapott egyet sem.
Ezt látván a majmok a jutalmat ugyanúgy fogadták el, ahogy a dobozos tesztnél: amikor visszakerültek a labdák a tulajdonosukhoz, akkor mindkettejüktől egyformán, a második esetben pedig ódzkodtak az önzőnek tűnő személytől.
A majmok után a kutyák is sorra kerültek. Gyakorlatilag a dobozos jelenet ugyanúgy játszódott le: a segítséget nem nyújtó személytől inkább távolságot tartottak. Ezt összegezve a kyotói pszichológia-professzor, Dr. James Anderson azt a következtetést vonta le, hogy mind a majmok, mind a kutyák képesek olyan társas döntésekre, mint a kisgyerekek:
Ha valaki antiszociálisan viselkedik, az számítson valamilyen érzelmi reakcióra.
Ehhez kapcsolódik, amit az Emory Egyetem részéről a főemlős-szakértő, Dr. Frans de Waal állít, miszerint a majmok hasonló döntéshozatalra képesek, ha a társaikkal kell együttműködniük:
Ha ezek az állatok képesek észlelni az együttműködésre utaló tendenciát az emberi színészeknél, akkor ez a saját fajtájuk esetében is hasonlóan történhet.
A kutyák már évszázadok óta az ember közelében élnek, ezért jobban kifejlődött bennük az érzékenység a mi viselkedésünket illetően. Anderson szerint az ember erkölcsi érzéke akár ezekből a primitív döntésekből is eredhet.
Ahogy felnövünk, kulturálódunk és oktatásban részesülünk, az teljesíti ki a morális érzékünket.
De Waal pedig amellett érvel, hogy szoros összefüggés van az erkölcs és a hírnév közt.
Az emberi moralitás alapja egy jó hírnév, különben mi másért szeretnénk helyesen viselkedni, ha senkit sem érdekelne?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.