Tudomány

Az autizmus kialakulása egy várandósság alatti fertőzéssel függhet össze

  • Szerző:nuus
  • 2017.10.02 | 06:45

Massachusettsi tudósok szerint bizonyos jótékony bélbaktériumok lehetnek a felelősek.

A Massachusettsi Egyetem szakemberei szerint azok a kismamák, akik valamilyen komolyabb emésztőrendszeri fertőzésen estek át, nagyobb eséllyel szülhetnek autizmussal érintett gyermeket. A MIT két új tanulmány eredményeiről is beszámol.

via GIPHY

Egy egeres kísérlet során azt találták a kutatók, hogy bizonyos baktérium-populációk jelenléte az anya beleiben befolyással lehet arra, hogy autisztikus jellegű viselkedés merüljön fel az utódnál. Ráadásul azt az agyi elváltozást is ki tudták mutatni, amely a jellegzetes tüneteket okozza.

Leszűkítettük a kört egyetlen agyi régióra, amely ezért a neurológiai fejlődési zavarért felelhet.

számol be Gloria Choi, a kognitív tudományok professzora.

A későbbiekben, már embereken végzett vizsgálatokkal közelebb juthatnak majd ahhoz, hogy le lehessen csökkenteni az autizmus kialakulásának kockázatát. Ehhez az volna szükséges, hogy bizonyos baktériumok működését blokkolják, melyek az anya belében találhatóak.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerzői, Choi és Jun Huh beszámolnak arról, hogy

felcserélődő tünetek

is előfordulhatnak. Alapozzák ezt arra a 2010-es összegzésre, mely az 1980 és 2005 között született dán gyerekeket számításba vette. Az adatokból kiderül, hogy az első trimeszter alatt bekövetkezett vírusfertőzés háromszoros, míg a középidőszak súlyos baktérium fertőzései másfélszeres kockázatot jelentenek az autizmus kialakulását tekintve. Ezek közt a betegségek közt megtalálható az influenza, néhány húgyúti fertőzés és a vírusos gastroenteritis is.

via GIPHY

Nem térnek el ettől az eredménytől az egerek tünetei sem, ha a terhességi gyulladásaikat vizsgálják. 2016-ban Choi és Huh rámutatott a Science magazin hasábjain már arra, hogy egy bizonyos immunsejt (Th17) és a hozzá kapcsolódó, végrehajtó molekula (IL17) szerepe kulcsfontosságú az ilyen esetekben. Az IL17 effektor a magzat agysejtjeinek receptoraival lép kapcsolatba, olyan szabálytalanságokat hozva létre a kéregállomány bizonyos pontjain, melyeknek a tudósok a „foltok” nevet adták.

Ezeket a módosult területeket a kutatók górcső alá vették, tanulmányozva szerepüket az olyan viselkedési rendellenességekben, amelyek ismételt cselekedetek és csökkent társas hajlandóság formájában jelentkeztek.

A foltok

az agy S1DZ nevű részén a leggyakoribbak, mely a test térbeli észleléséért felelős. Ezek az idegsejtek felelősek az izgalmi állapot és annak gátlása közti agyi egyensúly megtartásáért. A kutatók azt találták, hogy ezek a változások összefüggnek az S1DZ túlingerelt állapotával. Amikor normál szintre állították az agyterület aktivitását, akkor a viselkedésbeli zavarokat is sikerült megszüntetni. Illetve ezen kívül képesek voltak az ép egerek ezen agyterületét ugyanígy túlingerelni is.

via GIPHY

Felfedezték, hogy az S1DZ két másik agyi régiónak küld üzenetet: egyik a kéreg temporális asszociatív területe, a másik pedig a striatum. Mikor gátolták az előbbi út neuronjait, akkor a szociális készségek erősödni kezdtek, amikor pedig a másik kapcsolatot blokkolták, akkor az ismétlődő cselekvéseket sikerült megállítani.

Mikroba-tényezők

Egy másik Nature-beli tanulmányukban azt taglalták, hogy fertőzések hogyan okozhatnak autizmust. Mert nem minden anya hoz világra viselkedési problémákkal küzdő gyermeket, aki elkap valamilyen betegséget - és ez az egerekre is ugyanígy áll. Choi így fogalmaz:

Úgy véljük, hogy a várandósság során felmerülő gyulladás lehet az egyik tényező, de további faktorokat is számításba kell vennünk.

A megfejtés az volt, hogy ha egy terhes egér immunrendszerét stimulálták, akkor az már aznap elkezdett IL17-et termelni.

Normál esetben három-öt nap elteltével szokott a szervezetben megjelenni ez a molekula, mert az ezt előállító sejteknek is idő kell, hogy átalakuljanak a művelethez. Azt gondoltuk, hogy ilyenkor esetleg ez a jelzőmolekula mégsem a módosuló sejtek segítségével áll elő, hanem inkább olyanokból, amelyek már eleve így vannak jelen.

via GIPHY

Korábbi, emberi és egeres tanulmányok már egyaránt kimutatták a Th17 sejteket az egészséges egyedek beleiben. Úgy tudjuk, hogy ezek az ártalmas mikrobáktól megvédő sejtek akkor jönnek létre, amikor bizonyos jótékony baktériumoknak van kitéve a szervezet.

A kutatók azt tapasztalták, hogy egyetlen kisegérnél jött ki a viselkedészavar és folt a kéregben – amelyiknek az anyjában találtak az egyébként jótékony szegmentált filamentózus baktériumból (SFB).

Amikor ezt a bacilust gyógyszerrel kipusztították a szülő szervezetéből, akkor már később ép egyedeket hozott világra. Kérdés, hogy az embereket vizsgálva is fennáll-e ez az összefüggés, ugyanis ebből a szempontból hasonló a belünk felépítése a kisemlősökéhez.

A tanulmány elkészítésében nem vett részt Sarah Gaffen, a Pittsburghi Egyetem reumatológus és klinikai immonológus professzora, de szerinte is egyértelmű az összefüggés az IL17 és a fent említett neurológiai hatások között.

Ritka, hogy valami ennyire illeszkedjen a feltett elképzelésekhez: ebben az esetben a kollégák megtalálták a megfelelő molekulát, amely maradéktalanul igazolja is előfeltevéseiket.

 

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Hogy tetszett? Regisztrálj, és csak azt kapod, ami igazán érdekel!
Belföld
Külföld
Bulvár
Tech
Tudomány
Lepj meg!

Belépve nem neked kell a hírek után menned!*

*Hiszen a hírfolyamodba viszi a folyamatosan tanuló algoritmusunk Regisztrálok!
Még többet innen:
news.mit.edu
Tetszett a cikk?

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
A következő cikkek betöltése folyamatban...