Tudomány

Az autizmus kialakulása egy várandósság alatti fertőzéssel függhet össze

  • Szerző:nuus
  • 2017.10.02 | 06:45

Massachusettsi tudósok szerint bizonyos jótékony bélbaktériumok lehetnek a felelősek.

A Massachusettsi Egyetem szakemberei szerint azok a kismamák, akik valamilyen komolyabb emésztőrendszeri fertőzésen estek át, nagyobb eséllyel szülhetnek autizmussal érintett gyermeket. A MIT két új tanulmány eredményeiről is beszámol.

via GIPHY

Egy egeres kísérlet során azt találták a kutatók, hogy bizonyos baktérium-populációk jelenléte az anya beleiben befolyással lehet arra, hogy autisztikus jellegű viselkedés merüljön fel az utódnál. Ráadásul azt az agyi elváltozást is ki tudták mutatni, amely a jellegzetes tüneteket okozza.

Leszűkítettük a kört egyetlen agyi régióra, amely ezért a neurológiai fejlődési zavarért felelhet.

számol be Gloria Choi, a kognitív tudományok professzora.

A későbbiekben, már embereken végzett vizsgálatokkal közelebb juthatnak majd ahhoz, hogy le lehessen csökkenteni az autizmus kialakulásának kockázatát. Ehhez az volna szükséges, hogy bizonyos baktériumok működését blokkolják, melyek az anya belében találhatóak.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerzői, Choi és Jun Huh beszámolnak arról, hogy

felcserélődő tünetek

is előfordulhatnak. Alapozzák ezt arra a 2010-es összegzésre, mely az 1980 és 2005 között született dán gyerekeket számításba vette. Az adatokból kiderül, hogy az első trimeszter alatt bekövetkezett vírusfertőzés háromszoros, míg a középidőszak súlyos baktérium fertőzései másfélszeres kockázatot jelentenek az autizmus kialakulását tekintve. Ezek közt a betegségek közt megtalálható az influenza, néhány húgyúti fertőzés és a vírusos gastroenteritis is.

via GIPHY

Nem térnek el ettől az eredménytől az egerek tünetei sem, ha a terhességi gyulladásaikat vizsgálják. 2016-ban Choi és Huh rámutatott a Science magazin hasábjain már arra, hogy egy bizonyos immunsejt (Th17) és a hozzá kapcsolódó, végrehajtó molekula (IL17) szerepe kulcsfontosságú az ilyen esetekben. Az IL17 effektor a magzat agysejtjeinek receptoraival lép kapcsolatba, olyan szabálytalanságokat hozva létre a kéregállomány bizonyos pontjain, melyeknek a tudósok a „foltok” nevet adták.

Ezeket a módosult területeket a kutatók górcső alá vették, tanulmányozva szerepüket az olyan viselkedési rendellenességekben, amelyek ismételt cselekedetek és csökkent társas hajlandóság formájában jelentkeztek.

A foltok

az agy S1DZ nevű részén a leggyakoribbak, mely a test térbeli észleléséért felelős. Ezek az idegsejtek felelősek az izgalmi állapot és annak gátlása közti agyi egyensúly megtartásáért. A kutatók azt találták, hogy ezek a változások összefüggnek az S1DZ túlingerelt állapotával. Amikor normál szintre állították az agyterület aktivitását, akkor a viselkedésbeli zavarokat is sikerült megszüntetni. Illetve ezen kívül képesek voltak az ép egerek ezen agyterületét ugyanígy túlingerelni is.

via GIPHY

Felfedezték, hogy az S1DZ két másik agyi régiónak küld üzenetet: egyik a kéreg temporális asszociatív területe, a másik pedig a striatum. Mikor gátolták az előbbi út neuronjait, akkor a szociális készségek erősödni kezdtek, amikor pedig a másik kapcsolatot blokkolták, akkor az ismétlődő cselekvéseket sikerült megállítani.

Mikroba-tényezők

Egy másik Nature-beli tanulmányukban azt taglalták, hogy fertőzések hogyan okozhatnak autizmust. Mert nem minden anya hoz világra viselkedési problémákkal küzdő gyermeket, aki elkap valamilyen betegséget - és ez az egerekre is ugyanígy áll. Choi így fogalmaz:

Úgy véljük, hogy a várandósság során felmerülő gyulladás lehet az egyik tényező, de további faktorokat is számításba kell vennünk.

A megfejtés az volt, hogy ha egy terhes egér immunrendszerét stimulálták, akkor az már aznap elkezdett IL17-et termelni.

Normál esetben három-öt nap elteltével szokott a szervezetben megjelenni ez a molekula, mert az ezt előállító sejteknek is idő kell, hogy átalakuljanak a művelethez. Azt gondoltuk, hogy ilyenkor esetleg ez a jelzőmolekula mégsem a módosuló sejtek segítségével áll elő, hanem inkább olyanokból, amelyek már eleve így vannak jelen.

via GIPHY

Korábbi, emberi és egeres tanulmányok már egyaránt kimutatták a Th17 sejteket az egészséges egyedek beleiben. Úgy tudjuk, hogy ezek az ártalmas mikrobáktól megvédő sejtek akkor jönnek létre, amikor bizonyos jótékony baktériumoknak van kitéve a szervezet.

A kutatók azt tapasztalták, hogy egyetlen kisegérnél jött ki a viselkedészavar és folt a kéregben – amelyiknek az anyjában találtak az egyébként jótékony szegmentált filamentózus baktériumból (SFB).

Amikor ezt a bacilust gyógyszerrel kipusztították a szülő szervezetéből, akkor már később ép egyedeket hozott világra. Kérdés, hogy az embereket vizsgálva is fennáll-e ez az összefüggés, ugyanis ebből a szempontból hasonló a belünk felépítése a kisemlősökéhez.

A tanulmány elkészítésében nem vett részt Sarah Gaffen, a Pittsburghi Egyetem reumatológus és klinikai immonológus professzora, de szerinte is egyértelmű az összefüggés az IL17 és a fent említett neurológiai hatások között.

Ritka, hogy valami ennyire illeszkedjen a feltett elképzelésekhez: ebben az esetben a kollégák megtalálták a megfelelő molekulát, amely maradéktalanul igazolja is előfeltevéseiket.

 

Hogy tetszett? Regisztrálj, és csak azt kapod, ami igazán érdekel!
Belföld
Külföld
Bulvár
Tech
Tudomány
Lepj meg!

Belépve nem neked kell a hírek után menned!*

*Hiszen a hírfolyamodba viszi a folyamatosan tanuló algoritmusunk Regisztrálok!
Még többet innen:
news.mit.edu
Tetszett a cikk?

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Neked ajánljuk

Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Autó
Ezért ne gyújts rá a benzinkúton!
  • szerző:nuus
  • 2017. 10. 04.
A következő cikkek betöltése folyamatban...