Tudomány
Az autizmus kialakulása egy várandósság alatti fertőzéssel függhet össze
Massachusettsi tudósok szerint bizonyos jótékony bélbaktériumok lehetnek a felelősek.
A Massachusettsi Egyetem szakemberei szerint azok a kismamák, akik valamilyen komolyabb emésztőrendszeri fertőzésen estek át, nagyobb eséllyel szülhetnek autizmussal érintett gyermeket. A MIT két új tanulmány eredményeiről is beszámol.
Egy egeres kísérlet során azt találták a kutatók, hogy bizonyos baktérium-populációk jelenléte az anya beleiben befolyással lehet arra, hogy autisztikus jellegű viselkedés merüljön fel az utódnál. Ráadásul azt az agyi elváltozást is ki tudták mutatni, amely a jellegzetes tüneteket okozza.
Leszűkítettük a kört egyetlen agyi régióra, amely ezért a neurológiai fejlődési zavarért felelhet.
számol be Gloria Choi, a kognitív tudományok professzora.
A későbbiekben, már embereken végzett vizsgálatokkal közelebb juthatnak majd ahhoz, hogy le lehessen csökkenteni az autizmus kialakulásának kockázatát. Ehhez az volna szükséges, hogy bizonyos baktériumok működését blokkolják, melyek az anya belében találhatóak.
A Nature-ben megjelent tanulmány szerzői, Choi és Jun Huh beszámolnak arról, hogy
felcserélődő tünetek
is előfordulhatnak. Alapozzák ezt arra a 2010-es összegzésre, mely az 1980 és 2005 között született dán gyerekeket számításba vette. Az adatokból kiderül, hogy az első trimeszter alatt bekövetkezett vírusfertőzés háromszoros, míg a középidőszak súlyos baktérium fertőzései másfélszeres kockázatot jelentenek az autizmus kialakulását tekintve. Ezek közt a betegségek közt megtalálható az influenza, néhány húgyúti fertőzés és a vírusos gastroenteritis is.
Nem térnek el ettől az eredménytől az egerek tünetei sem, ha a terhességi gyulladásaikat vizsgálják. 2016-ban Choi és Huh rámutatott a Science magazin hasábjain már arra, hogy egy bizonyos immunsejt (Th17) és a hozzá kapcsolódó, végrehajtó molekula (IL17) szerepe kulcsfontosságú az ilyen esetekben. Az IL17 effektor a magzat agysejtjeinek receptoraival lép kapcsolatba, olyan szabálytalanságokat hozva létre a kéregállomány bizonyos pontjain, melyeknek a tudósok a „foltok” nevet adták.
Ezeket a módosult területeket a kutatók górcső alá vették, tanulmányozva szerepüket az olyan viselkedési rendellenességekben, amelyek ismételt cselekedetek és csökkent társas hajlandóság formájában jelentkeztek.
A foltok
az agy S1DZ nevű részén a leggyakoribbak, mely a test térbeli észleléséért felelős. Ezek az idegsejtek felelősek az izgalmi állapot és annak gátlása közti agyi egyensúly megtartásáért. A kutatók azt találták, hogy ezek a változások összefüggnek az S1DZ túlingerelt állapotával. Amikor normál szintre állították az agyterület aktivitását, akkor a viselkedésbeli zavarokat is sikerült megszüntetni. Illetve ezen kívül képesek voltak az ép egerek ezen agyterületét ugyanígy túlingerelni is.
Felfedezték, hogy az S1DZ két másik agyi régiónak küld üzenetet: egyik a kéreg temporális asszociatív területe, a másik pedig a striatum. Mikor gátolták az előbbi út neuronjait, akkor a szociális készségek erősödni kezdtek, amikor pedig a másik kapcsolatot blokkolták, akkor az ismétlődő cselekvéseket sikerült megállítani.
Mikroba-tényezők
Egy másik Nature-beli tanulmányukban azt taglalták, hogy fertőzések hogyan okozhatnak autizmust. Mert nem minden anya hoz világra viselkedési problémákkal küzdő gyermeket, aki elkap valamilyen betegséget – és ez az egerekre is ugyanígy áll. Choi így fogalmaz:
Úgy véljük, hogy a várandósság során felmerülő gyulladás lehet az egyik tényező, de további faktorokat is számításba kell vennünk.
A megfejtés az volt, hogy ha egy terhes egér immunrendszerét stimulálták, akkor az már aznap elkezdett IL17-et termelni.
Normál esetben három-öt nap elteltével szokott a szervezetben megjelenni ez a molekula, mert az ezt előállító sejteknek is idő kell, hogy átalakuljanak a művelethez. Azt gondoltuk, hogy ilyenkor esetleg ez a jelzőmolekula mégsem a módosuló sejtek segítségével áll elő, hanem inkább olyanokból, amelyek már eleve így vannak jelen.
Korábbi, emberi és egeres tanulmányok már egyaránt kimutatták a Th17 sejteket az egészséges egyedek beleiben. Úgy tudjuk, hogy ezek az ártalmas mikrobáktól megvédő sejtek akkor jönnek létre, amikor bizonyos jótékony baktériumoknak van kitéve a szervezet.
A kutatók azt tapasztalták, hogy egyetlen kisegérnél jött ki a viselkedészavar és folt a kéregben – amelyiknek az anyjában találtak az egyébként jótékony szegmentált filamentózus baktériumból (SFB).
Amikor ezt a bacilust gyógyszerrel kipusztították a szülő szervezetéből, akkor már később ép egyedeket hozott világra. Kérdés, hogy az embereket vizsgálva is fennáll-e ez az összefüggés, ugyanis ebből a szempontból hasonló a belünk felépítése a kisemlősökéhez.
A tanulmány elkészítésében nem vett részt Sarah Gaffen, a Pittsburghi Egyetem reumatológus és klinikai immonológus professzora, de szerinte is egyértelmű az összefüggés az IL17 és a fent említett neurológiai hatások között.
Ritka, hogy valami ennyire illeszkedjen a feltett elképzelésekhez: ebben az esetben a kollégák megtalálták a megfelelő molekulát, amely maradéktalanul igazolja is előfeltevéseiket.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
