A leghíresebb üstökösök: minden, amit égi vándorainkról tudni érdemes

Egy üstökös megjelenése az égbolton még manapság is szenzációszámba megy. Képzeljük csak el, mi volt az emberek reakciója erre évszázadokkal ezelőtt. Megannyi mítosz, legenda övezte e különös égi jelenséget, sokáig úgy hitték, az üstökösök királyok és a pápák halálát, vagy akár háborúk kitörését jelzik előre. Persze ma már sokkal többet tudunk ezekről az égitestekről. Ezek a legfontosabb tudnivalók ritka égi vándorainkról.

Mi alkotja az üstökösöket?

Az üstökösöket jeges égitestek, fagyott gázokból, kőzetekből és porból állnak, és a Naprendszer kialakulása idejéről, mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőttről maradtak vissza. A távolban ez a jég fagyott állapotban van, ám a Nap felé közeledve, az óriásbolygók térségében a napsugárzás hatására szublimálni kezd. A felszabaduló gáz és a kiszabaduló porszemcsék hatalmas, több százezer km átmérőjű, ám rendkívül ritka felhőt képeznek a mag körül (kóma). Ez az üstökös feje, amelyből a Naphoz közeledve egyre több anyag sodródik le. Kialakul a csóva, amely a napszél hatására mindig a Nappal ellentétes irányba mutat, hossza pedig elérheti a 100 millió km-t.

Honnan érkeznek?

Az üstökösmagok a Naprendszer két régiójából származnak: a Kuiper-öv és az Oort-felhő területeiről. Ezekben a zónákban üstökösmagok milliárdjai találhatók, amelyek közül időnként egy-egy a belső Naprendszer felé veszi az irányt, és csóvát húzva üstökössé alakul. Néhány üstökös rendszeresen visszatér a Föld közelébe.

Az üstökösök megfigyelése

A szabad szemmel látható üstökösök természetesen csak töredékei annak, amennyit egy megfelelő méretű távcsővel vagy kisebb teleszkóppal megpillanthatunk. Az in-the-sky.org oldalon kiváló, térképes adatbázis található a megfigyelhető üstökösökről.

2024 őszén a Tsuchinshan-ATLAS üstökös Magyarországról is szabad szemmel is látható a nyugati égbolton. A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstököst elsőként a Kínai Tudományos Akadémia Bíbor-hegyi Obszervatóriumában észlelték, 2023. január 9-én. Néhány héttel később, február 22-én az ATLAS projekt dél-afrikai csillagvizsgálójából is felfedezték. Szeptember 27-én került napközelségbe, nagyjából a Merkúr pályájához hasonló távolságban. Október első napjaiban a hajnali égen volt megpillantható.

Híres üstökösök

Minden idők leghíresebbje a Halley-üstökös, amit már az 1066-os hastingsi csatát megörökítő Bayeux-i faliszőnyegen is ábrázoltak. Körülbelül 75 évente figyelhető meg, amikor közel kerül a Naphoz. Amikor 1986-ban a Halley-üstökös elhaladt a Föld közelében, öt űrszonda repült el mellette, és példátlan részletességű adatokat gyűjtöttek róla.

A körülbelül burgonya alakú, 15 km hosszú (9 mérföld) üstökös egyenlő arányban tartalmaz jeget és port, amelynek körülbelül 80%-a vízjég, és mintegy 15%-a fagyott szén-monoxid. A kutatók úgy vélik, hogy más üstökösök kémiai összetétele is hasonló lehet a Halley-üstököshöz. A Halley-üstökös magja váratlanul rendkívül sötét fekete volt — felszínét, és talán más üstökösökét is, egy fekete porréteg borítja a jég felett, és csak akkor bocsát ki gázt, amikor ezen a rétegen lévő lyukak lehetővé teszik, hogy a jég napfényhez jusson.

A Shoemaker-Levy 9 üstökös 1994-ben látványosan ütközött a Jupiterrel, majd az óriásbolygó gravitációs ereje darabokra tépte az üstököst, és legalább 21 látható becsapódást okozott. A legnagyobb ütközés olyan tűzgömböt hozott létre, amely körülbelül 3000 km magasra emelkedett a Jupiter felhőrétegei fölé, és egy több mint 12 000 km (7460 mérföld) átmérőjű óriási sötét foltot hagyott maga után – ez nagyjából akkora volt, mint a Föld. A robbanás erejét 6000 gigatonna TNT-nek becsülték.

A közelmúlt egyik leglátványosabb üstököse a Hale-Bopp volt, amely 1997-ben 197 millió kilométerre közelítette meg a Földet. Szokatlanul nagy magja rengeteg port és gázt bocsátott ki – becslések szerint átmérője 30 és 40 km közötti lehetett.

A Hale-Bopp az egyik legérdekesebb üstökös az univerzumban, de te már nem fogsz élni mikor visszatér

A Hale-Bopp üstököst 1995. július 23-án sikerült felfedezni, Alan Halenek és Thomas Boppnak köszönhetően. Hale egyik éjszaka egy 11 magnitúdós objektumot talált az M70 gömbhalmaz közelében, de az üstökös katalógusában egyetlen olyan objektumot sem ismert, amely az égboltnak ezen részében lett volna megfigyelhető.

2021-ben felfedezett C/2014 UN271 vagy Bernardinelli-Bernstein valószínűleg a legnagyobb üstökös, amit megfigyeltek. A csillagászok becslése szerint a jeges égitestnek az átmérője 100 és 200 km között lehet, ez tízszer nagyobb egy átlagos üstökösnél. Az üstökös 2031-ben kerül közel a Földhöz.

(Via)