Érdekes
Ha szerinted a macskák mogorvák, akkor bizony veled van a baj!
A Zsémbes Macska-mém is csak viccnek jó.
Az internetért vívott „cicaharcot” eddig magas fölénnyel a kutyák nyerték – de a macskás mémek is szépen jönnek felfelé. Sok köztük arra fut ki, hogy milyen morcosak is az utóbbi kedvencek. A Zsémbes Macska az egyik legismertebb „képviselője” a negatív irányzatnak, mely a
hagyj békén, amíg megiszom a kávém
és hasonló mogorvaságokat tűzi zászlajára. Amely üzenetekből főleg azt a következtetést lehet levonni, hogy a macskák visszahúzódóak, és ha tehetik, akkor inkább a saját társaságukat választják.
View this post on Instagram
Ám az Oregon State University a dorombolásra is hajlandó barátaink társas viselkedését vette górcső alá, méghozzá a menhelyen tengődőkét is bevonva. A kutatók azt találták, hogy ezek az állatok szinte sóvárognak az emberi törődésre: cirógatás az, amire vágynak.
Két csoportot vizsgáltunk, és azt láttuk, hogy inkább ott kezdtek jobban kötődni a cicák, ahol az emberek kifejezték irántuk a törődésüket. A másik csoportban nem méltatták különösebben figyelemre az állatokat, ott nem is alakult ki hasonló kapocs.
– meséli Kristyn R. Vitale, a tanulmány szerzője. Az állatok viselkedését jó ideje tanulmányozó kutató már korábban kimutatta azt, hogy az embereket részesítik előnyben a cirmosok, ha választhatnak köztük, vagy a játékok, illetve az étel között.
A cél most az volt, hogy bebizonyítsák – a macska mégsem
magányos farkas
hiába él ez a köztudatban.
A kísérlet során először 46 példányt vizsgáltak – fele cica a menhelyen, másik fele az otthonában került össze egy idegen személlyel, aki a földön ült. Két percig az illető ügyet sem vetett az állatra, majd a következő két percet arra is használhatta, hogy nevén szólítva, magához csalogassa a macsekot.
A második kör ugyanígy ment le, ám a gazda/gondozó bevonásával.
View this post on Instagram
A 23 menhelyes állat – melyek 3-455 nap óta tartózkodtak az átmeneti szálláson – mindegyike lelkesebben közelített a tesztalanyhoz, még akkor is, ha az illető passzívan viselkedett.
John Bradshaw bristoli biológus régóta foglalkozik cicákkal – szerinte felesleges ennyi mindent belelátni a kísérletbe. A macskák ugyanis territoriális ösztönnel bírnak, a házi kedvencként tartott állatokat pedig ez esetben csak a saját otthonukban tesztelték:
Attól is függ a viselkedésük, hogy mennyire ismerik a helyszínt.
Vitale úgy látja, annyi minden bizonnyal leszűrhető eredményként, hogy érdemes nekünk felvenni a kapcsolatot a macskákkal, még a legközönyösebbnek tűnő állattal is.
Igaz, a kutya és a macska – nem egykutya, ám a kezünkben ott van a kulcs, hogy segítsünk őket még inkább közösségi lénnyé tenni.
– idézi a Science Alert.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.