Érdekes

Mit tegyél, ha túl akarsz élni egy atomtámadást?

  • Szerző:nuus
  • 2018.02.15 | 06:47
  • trendindex: 4

Ha a közeledbe esik a bomba, menthetetlen vagy, és a lökéshullám is jó eséllyel azonnal elintéz. De ha távolabb állsz, megúszhatod, már ha tudod, mit kell ilyenkor csinálni. Mert túl sok időd nem lesz rá.

(kép: Pixabay)

Hogy mekkora a valószínűsége egy atomtámadásnak 2018-ban, abba most inkább nem megyünk bele, az biztos, hogy a világon több ország is bevallottan rendelkezik nukleáris fegyverrel (egy páran pedig nem vallják be). Abból minden esetre baj nem lehet, ha tudjuk, hogy mi is történik pontosan, ha felrobban egy atombomba, és hogy mi a teendő, ha túl akarjuk élni.

A nukleáris fegyvereknek alapvetően két típusát különböztetjük meg: a „klasszikus” atombomba esetében meghasadásból származik a bomba energiája, míg a hidrogénbomba esetében magfúzióból (ennek a beindításához már eleve egy atombomba kell), utóbbi jóval pusztítóbb a nagyobb anyagmennyiség miatt (az atombombába egy bizonyos mennyiség felett már nem lehet több hasadóanyagot pakolni, különben nem lesz stabil, magától felrobban.)

A pusztítás mértéke sok dologtól függ, kezdve a bomba típusától, a robbanóanyag mennyiségétől és a robbanás helyétől, de a méretektől eltekintve a robbanás „forgatókönyve” nagyjából hasonló, az emberi életre pedig nem csak a konkrét detonáció lehet veszéllyel.

Különbség lehet abban is, hogy a bomba a földet éréskor, vagy már a levegőben robban, de a legnagyobb romboló erő mindkét esetben a detonáció helyén jön létre: a robbanáskor keletkező tűzgolyóban akár millió fokos is lehet a hőmérséklet, ezt senki sem élheti túl. A robbanás által kiváltott lökéshullám szintén nagyon pusztító, letarolja az épületeket, ráadásul jön vele a nagy méretű radioaktív sugárzás is. Aki túléli a lökéshullámot (erre azért elég kevés az esély), az a sugárfertőzésbe fog belehalni, ha csak nem kap nagyon gyorsan orvosi segítséget.

A sugárzás ráadásul nem csak első körben jelent veszélyt: ha a bomba a földön robban, a detonáció által a magasba emelt porból és törmelékből álló jellegzetes gombafelhő egy idő után visszahullik a talajra, és egy még nagyobb területen szintén radioaktív szemcsékkel teríti be a területet. Ha a bomba a levegőben robban, ez utóbbi, röviden csak falloutnak nevezett jelenség elmarad, ilyenkor viszont a lökéshullám jóval nagyobb.

A méreteket a már fent említett okok miatt nehéz meghatározni, de a Hirosimánál bevetett (levegőben robbantott) 15 kilotonnás bomba esetében körülbelül 360 méteres lehetett a mindent felemésztő hőmérsékletű tűzgolyó átmérője, a lökéshullám pedig körülbelül 340 méteres sugarú körön belül minden épületet és élőlényt teljesen elpusztított. A sugárzás ennél már jóval nagyobb területen pusztított, egy körülbelül 1,2 kilométer sugarú körben az emberek akkora sugárdózist kaptak, hogy azonnali orvosi segítség nélkül akár órákon belül, vagy pár hét múlva meghaltak, és körülbelül ekkora területre terjedt ki a lökéshullám által végzett komolyabb pusztítás is. Egy 15 kilotonnás bomba esetében pedig akár a robbanástól 2 kilométerre is szenvedhetünk harmadfokú égési sérüléseket.

És milyen esélyek vannak a túlélésre? Ha csak nem egy atombunker mélyén vagyunk a föld alatt, a tűzgolyó és a lökéshullám belső körének túlélésére elég kevés esélyünk van. Ha túléltük a robbanást, a sugárzás még akkor is elég gyorsan végezhet velünk, a hirosimai áldozatok körülbelül fele a robbanással járó sugárfertőzésbe halt bele.

Ha meglátjuk a robbanást, először is azonnal vonuljunk fedezékbe, ami talán megvéd minket a lökéshullámtól, a hőhullámot pedig akár egy vastagabb oszlop árnyékában is megúszhatjuk. Minél gyorsabban igyekezzünk vastag beton falak közé, vagy a föld alá jutni, ezek a sugárzástól is védelmet nyújtanak. Ha nincs a közelben semmi, akkor pedig legalább feküdjünk le a földre. Fontos, hogy ne nézzük a robbanást, a hőhullám ugyanis pillanatok alatt odaér, és akár percekre megvakíthat, úgy meg nehéz lesz menekülni.

Egy 12 centiméter vastag acél lemez, egy 40 centi vastag téglafal, 60 centi döngölt föld, vagy egy 90 centis vízréteg már elegendő lehet, hogy megvédjük magunkat a legerősebb sugárzás nagy részétől. A sugárzás második körét hozó fallout körülbelül 20 perc múlva kezdődik meg, ha ennyi idő alatt még nem sikerült óvóhelyre menekülnünk, tegyünk egy rongyot a szánk és a szemünk elé, hogy valahogy megszűrje a gombafelhőből visszahulló port. Az sem árt, ha tudjuk, az adott helyen milyen az általános szélirány.

Ha tudjuk, cseréljük az öltözékünket fehérre, vagy valami világosabb színre, ezek jobban visszaverik a sugárzást. Ha sikerült elmenekülnünk, azonnal fürödjünk meg, a ruháinktól pedig szabaduljunk meg, vagy tartsuk elzárva őket. A fallout hatásai szerencsére gyorsabban elmúlnak, 7 óra alatt a sugárzás mértéke akár 90%-kal is csökkenhet, 1-2 nap alatt pedig lényegében megszűnik. Ennyi ideig ajánlatos zárt helyen maradni.

forrás: Popular Mechanics

 


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Időjárás
Leeshet ma az első hó!
  • szerző:nuus
  • 2022. 11. 17.
Életmód
A túlóra is olyan, mint a sör
  • szerző:nuus
  • 2022. 11. 30.