Érdekes
8 nagyon is lehetséges világvége forgatókönyv, ami bármikor bekövetkezhet
A Földön élve hajlamosak vagyunk elfelejteni az a borzongató igazságot, hogy milyen apró porszemek is vagyunk az Univerzumban, milyen kényes egyensúlynak köszönhető az élet, és milyen törékeny maga a létezés.
Mennyi valószerűtlen, rajtunk kívül álló dolognak kellett összeállnia ahhoz, hogy kifejlődhessen az élet bolygónkon az atmoszféra védőernyője alatt. A tudósok a Föld életét több milliárd évesre jósolják még, amikor is a Nappal együtt a földi életnek is vége szakad. De számos olyan kozmikus esemény következhet be akár már holnap is, ami jócskán előre hozza a végítéletet.
Lehűl a Föld belső, olvadt magmája
A Földet egy mágneses védőháló, a magnetoszféra burkolja körbe. Ezt a mezőt a Föld mozgása hozza létre úgy, hogy a belső, tömör fémgolyó, a belső mag körül egy vékony réteg folyékony vas és nikkel, vagyis a külső mag köröz. Mint egy óriási, elektromos dinamó. A magnetoszféra elhajlítja és visszaveri a Napból érkező sugárzást, aminek ezzel megváltoztatja a mértékét és formáját is. Ha néhány magas-energiatartalmú részecske mégis becsúszik a Föld légterébe, akkor színpompás hajnalokat, vagy akár pusztító geomágneses viharokat is képesek okozni.
Viszont ha lehűl a mag, elveszíthetjük a magnetoszférát, és ezzel együtt az egyetlen hatékony védelmünket a napszél ellen, aminek következtében az atmoszféra szépen elpárolog az űrbe. Így szép lassan a Föld is olyan lesz, mint a Mars, amivel hasonló történhetett évmilliárdokkal ezelőtt, és ma egy levegőtlen, a jelek szerint élettelen bolygóként ismerjük.
A Nap mégis hamarabb kezdhet haldokolni
A létezésünk egyik nagy feltétele és csodája az a különleges távolság, ami a Nap és a Föld között van. Ez kozmikus mértékben azt jelenti, hogy már egy hajszálnyi elmozdulás is végzetes lenne az emberiségre nézve. A Nap jelenleg élete felénél járhat, miközben szorgalmasan alakítja át a hidrogént héliummá. Évmilliárdok múlva fog kifogyni a hidrogénből, és akkor fog neki esni a héliumnak.
Ha azonban ez korábban történik meg, a felszabaduló energia kitágítja majd a Nap határait, egyúttal a Földet is csillaga felé kezdi húzni. Ekkor a bolygó felszínén minden előbb elhamvad, majd egyszerűen elpárolog. Végül a Nap tágulása kilöki a Földet a pályájáról, hogy egy halott, fagyott bolygóként fejezze be a sorsát, ami céltalanul sodródik az űrben.
A Föld egy veszélyes keringési pályára áll be
Nem ritka, hogy egy-egy bolygó kiesik a naprendszeréből. Sőt, annyira gyakori, hogy a jelenlegi számítások szerint a Tejút-rendszerben minden csillagra jut vagy százezer bolygó bolygó. Ha csak egy ilyen is besodródik a naprendszerünkbe, veszélyes mértékben destabilizálhatja a Föld keringését, halálos pályára kényszerítve. Sőt, ha a bolygó elég nagy, ki is lökhet minket, vagy neki tolhat a Vénusznak, Merkúrnak. Igen, mint egy kozmikus biliárdasztal.
A felboruló gravitáció elképzelhetetlen hideget és pusztító forróságot hozna, és végül az egész bolygó egy jéggolyóvá változna.
Egy bolygó eltalálja a Földet
Nem is kell összeütközni, elég ha megzavarja a keringési pályánkat. Ha viszont szépen összetalálkozna két égitest, biztos a pusztulás. Ráadásul ez egyszer már előfordult: 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor egy kisebb bolygó belecsapódott egy nagyobba, létrejött a Föld és a Hold.
De egy új ütközés a teljes földfelszínt elolvasztaná. Nagyon, nagyon hosszú időbe kerülne, míg az új bolygó ismét lehűlne, kialakulna és megnyugodna. De akkora az emberiségnek már nyoma sem maradna.
Aszteroidák bombázzák szét a bolygót
Ez ugye Holywood egyik kedvenc forgatókönyve. Talán mert a filmeken ezt meglehet akadályozni. A valóságban már kevésbé. Ugyan már egy űrszikla is komoly pusztításokat tud véghezvinni (lásd még dinoszauruszok), de jóval nagyobb az esély egy aszteroida esőre.
A becsapódás következtében egy évig csak forrna az óceánok vize, és a ma ismert élet, néhány extrém hőtűrő mikrobát leszámítva kipusztulna. A levegő hőmérséklete akár 500 Celsius fokkal is megemelkedhetne néhány hétre, ezt pedig nincs összetettebb élőlény, aki kibírná.
Túl közel téved a Föld egy fekete lyukhoz
A fekete lyukak izgatják talán leginkább az emberiség fantáziáját. Titokzatosak és ijesztőek. (Még a nevük is.) Annyira végzetesek, hogy még a fény sem tud szabadulni a szorításukból.
És ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy egy helyben vannak. Néhány ugyanis vándorol. És amerre megállíthatatlanul elhalad, mindent beszippant maga körül. Egy kisebbel való találkozást még talán megúsznánk, bár földrengések és pusztító természeti jelenségek kísérnék, de egy Hold méretű már biztosan halálos lenne ránk nézve. A tudósok szerint ekkor az atomok elkezdenének megnyúlni, amíg szét nem szakadnak még kisebb részekre, és el nem tűnünk az égi jelenség ölelésében. (Kis szerencsével egy másik univerzumban fogunk kikötni.)
A Föld atmoszféráját elfújja egy kiadó gamma sugárzás
A gamma sugár kitörések az Univerzum legdurvább energia jelenségei között vannak. A legtöbb ilyen akkor keletkezik, ha egy csillag elpusztul. Egy piciny robbanás is nagyobb energiát szabadíthat fel, mint amit a Nap a teljes élete során létrehoz. Egy ilyen hullám egyszerűen elfújná az ózonréteget, a halálos UV-sugárzás meg elborítaná a Földet, és jöhetne a világméretű lehűlés.
Egy ilyen baleset feltételezett, 440 millió éves nyomait jelenleg is vizsgálják a kutatók. Szerencsére egy ilyennek egészen kicsi az esélye.
Szétesik az egész Univerzum
Ha az egész univerzum darabjaira hullik, nyilván a Földnek sem lesz maradása. Tudósok úgy vélik, egy titokzatos fekete anyag folyamatosan bombázza az univerzumot. Ha a jelenség mértéke növekszik, 22 milliárd év múlva a világegyetem atomjaira hullik szét.
De talán ez esetben is lehetséges, hogy néhány mikrobában megmarad az élet nyoma, és sok-sok idő múlva egy új helyen kezdjen kivirágozni.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
