Egészség
Tudtad, hogy az agyad és a beleid közt forródrót működik? Ez megoldás lehet az elhízásra, anorexiára
Nemcsak az emésztőrendszered érző idegei ápolnak szoros kapcsolatot a fejeddel, de úgy tűnik, a nemi szerveidé is.
A magát csak „bél-agy idegtudományos szakembernek” tituláló Diego Bohórquez meglepő elmélettel állt elő. Az ecuadori tudós szerint a belünkben található érzékelő sejtek közt vannak olyanok, melyek apró nyúlványokkal rendelkeznek. Nemcsak külsejükkel, de funkciójukban is kilógnak a sorból: úgy viselkednek, mintha az emésztőrendszernek is volna egy „agya”. Ráadásul ez a képződmény közvetlenül kommunikál a fejünkben lévő szürkeállománnyal.
Arra a kérdésre, hogy hová tennénk az emberi testben az idegrendszert, kapásból rávágjuk, hogy a koponya és a gerincvelő területére. De a központi idegrendszer két szervén kívül is van olyan testtájunk, ahol két rétegben, több, mint százmillió idegsejt helyezkedik el. Ez a bélidegrendszer, mely a nyelőcsövet köti össze a végbéllel. Második agynak is becézik ezt a traktust, mely valós kapcsolatban áll az elménkkel. Ezért van az, hogy ha csak rágondolunk egy ételre, akkor a gyomor már el is kezdi termelni az emésztő enzimeket.
Kudos to GI researcher Diego Bohorquez for his @TED talk on how the gut talks to the brain: https://t.co/60VcBN1mcr
— Duke Dept Medicine (@dukemedicine) October 26, 2017
Eddig a tudósok arról voltak meggyőződve, hogy a két rendszer csakis hormonok segítségével kommunikál, melyeket a bélrendszer enteroendokrin sejtjei állítanak elő. Amint észlelik az étel vagy a baktériumok jelenlétét, molekuláris üzenetet bocsátanak ki, hogy az idegrendszert felkészítsék. De kiderült, az információ áramlásnak ennél van egy jóval közvetlenebb módja is.
Itt lép be Bohórquez, a Duke Egyetem specialistája. Kimutatta, hogy némelyik sejt ezek közül fizikai kontaktust is teremt a bélidegrendszerrel, szinapszisokat létrehozva. Ezzel megnyílik egy horizont, mely segít újra gondolni, hogyan tudnánk ezeket a jelzéseket befolyásolni. Olyan állapotokat lehetne új módokon kezelni, mint az anorexia, elhízás, irritábilis bélszindróma, autizmus és a poszttraumás stressz.
A csirkék vezették nyomra a tudóst
Ecquadorból Amerikába költözött, ahol első munkája az Észak-Karolinai Egyetemen egy táplálkozás-kutatás volt, melynek tárgyai a szárnyasok voltak.
A baromfi tenyésztésnél az a cél, hogy úgy etessék a csibét, hogy az minél hamarabb elérje a növekedésének maximumát. A kollégám azt javasolta, hogy már kikelés előtt kezdjük el őket táplálni. Enzimeket juttattunk az embriónak a tojásban lévő folyadékba.
A tudóst meglepte, mennyire másmilyenek lettek ezek a csibék, kikelésüket követően.
A normál csibék kikelés után legalább öt órát aludtak. Az előtáplált állatok viszont már egyből enni kértek. Éberebbek voltak, többet nézelődtek, csipkelődtek. Teljesen eltérően viselkedtek.
Egy ismerősének hasi műtétje is ebbe az irányba fordította az érdeklődését.
Túlsúlyos volt, és más megoldást nem látott: gyomorszűkítés miatt feküdt a kés alá. Rengeteget tudott eztán fogyni, és a cukorbetegsége is javult. Viszont teljesen megváltozott az ízlése is: régen rosszul volt a lágytojás látványától, most viszont megőrül érte.
A hízás miatti műtéteken átesettekről több esetben jegyezték fel ezt a „mellékhatást”. De a tudósok nem tudták, mi lehet az oka. Bohórquez szerint ez egy olyan új terület, amit vizsgálni kellene:
Ha újradrótozzák a beleket, akkor az a fizikai változás kihat az agyban lezajló ízérzékelésre is. A kérdés az, hogy a táplálékhoz kapcsolódó, érzékelő jel hogyan képes elektromossá válni, és megváltoztatni a viselkedést.
Kollégáival tüzetesen megvizsgálta az enteroendokrin sejteket, 3D-s elektromikroszkópot használva. Egy teljesen új szerkezet tárult fel a képalkotás során: nemcsak mikrobolyhokat, dudorokat, de lábszerű nyúlványokat is megpillantottak rajtuk. Ez utóbbiak a neuropod nevet kapták.
Megláttuk, hogy ezek a sejtek olyan külső jellemzőkkel rendelkeznek, mint a neuronok. Megvizsgáltuk, hogy esetleg tudnak-e kapcsolódni is egymással.
Az ügy érdekében veszettséget vetettek be: kis mennyiségű fluoreszkáló, módosított kórokozó segítségével derítették ki, működik-e a dolog, mely vírust állatok belébe helyeztek.
A veszettség az idegsejteket fertőzi meg, és a szinaptikus kapcsolatok mentén terjed szét a szervezetben.
A kísérlet hét napja alatt az egér bele zölden világított, igazolva a feltevést, miszerint neuronokként viselkedő érzékelő sejtek hálózzák be azt a testtájat. Ha rájövünk, pontosan hogyan kommunikál a bél az agyunkkal, akkor az kulcsot jelent számos rendellenesség és kór kezeléséhez. Több pszichés állapothoz kapcsolódik ugyanis zsigeri tünet és érzékeny emésztőrendszer:
Klinikai vizsgálatok alapján feltételezhetjük, hogy például az anorexiával küzdő gyerekek túlságosan elővigyázatosak olyan ételekkel, amelyeket pici korukban kaptak. Valószínűleg túlzottan tudatában vannak azzal, ami a táplálék emésztése alatt odabent zajlik a testükben, és ez szorongást okoz náluk.
Az enteroendokrin sejtjeink is érzezhetik a szagokat, ízeket és a tapintást?
Ugyanolyanok a molekuláris receptoraik, mint az orrunkban és szánkban lévőké: mechanikus, kémiai és hőérzékelő tulajdonságokkal. Bohórquez még tovább is megy: szerinte egy sor szerv – közte a tüdő, a prosztata és a vagina is – hasonló felépítésű sejteket birtokol – említi meg az Ideas.Ted.com.
A jövőbeni kutatások arra fognak irányulni, hogy az agyunk hogyan fogadja a szerveinkből származó jelzéseket, és ezek hogyan változtatják meg a viselkedésünket, érzéseinket.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
