Tarol az interenten az anya bejegyzése, akinek a fia fütyült a magyar-angol meccsen

A magyar labdarúgó válogatott korábbi büntetése miatt, amelynek értelmében csak zárt kapus meccseket tarthatnak, csak 14 éven aluliakat engedtek be a stadionba a szombati magyar-angol meccsre.

Az angol válogatott a kezdőrúgás előtt térdepléssel tiltakozott a rasszizmus ellen, a jelen levő körülbelül 30.000 gyerek nagy része azonban kifütyülte őket.

Egy édesanya, akinek fiai szintén részt vettek a meccsen, megrendítő sorokkal írta meg, hogyan élték meg ők belülről az eseményt.

Bejegyzését cikkünk írásáig közel 5000-en osztottak meg, változtatás nélkül közöljük:

Tegnap a fiúk hatalmas élménnyel lettek gazdagabbak. Alig lehetett őket ágybadugni, mert úgy érezték, hogy a stadionban történt minden eseményről pontos, és érzelmekkel fűtött beszámolót kell adniuk.

Aztán reggel megnéztem a híreket.

Délután, egy olyan „családias” program közepette megkérdeztem tőlük hogy igaz-e, hogy fujjugtak, és kifütyülték az angol csapatot, amikor azok letérdepeltek. A kicsi rávágta, hogy ő nem, de a nagy büszkén, mosolyogva jelezte, hogy ő bizony igen! Persze a mosoly csak addig tartott, amíg megkérdeztem, hogy miért? „Nem tudom” – volt a válasz. Akkor miért fújjogtál? „Mert a többiek is azt csinálták!

Megkérdeztem tőle, hogy tudja-e, miért térdepeltek le a mérkőzés előtt az általunk 60 éve veretlen csapat játékosai? „Nem”. Azért, mert így szeretnék elmondani, hogy a rasszizmus rossz!” „Mi az a rasszizmus?”

– Emlékszel, hogy 2 hete kint voltunk a Bikásban, és nagyon kellett pisilned?

– Igen.

– Emlékszel hogy mi történt?

– Bencét beengedte a néni pisilni (ingyen), engem nem. Engem elzavart.

– Emlékszel mit éreztél?

– Sírtam.

– Tudod, miért zavart el a boszorkány?

– Mert cigány vagyok.

– Nos fiam, ez a rasszizmus. És te tegnap kifütyülted azokat az embereket, akik szeretnék, ha legközelebb nem csak a szőke, kékszemű „tesódat” engednék be abba a nyomorúságos mosdóba, hanem téged is. Ahol az uralkodó wc-s néni 2 gyereket látna, nem pedig egy szőkét, meg egy cigányt. Titeket látna, a két gyönyörű gyerekemet. Másrészt: soha, de soha nem nevetünk ki, fütyülünk ki, és alázunk meg egy térdepelő embert!! Soha! Akkor sem, ha mások így tesznek. Mert nekünk egy pillanatig sem szabad elfelejtenünk, hogy honnan jöttünk! Megértettétek?

Kicsit még beszélgettünk a rasszizmusról, a cigányságról, a nemzetről, Trianonról, mások tiszteletéről, aztán eltelt a nap.

Most, átfutva újra a híreket, elborzaszt hogy felnőtt emberek hogy alázzák a cikkek alatt a „gyarmatosítókat” és milyen határtalanul büszkék a „kifütyülős” magyar gyerekekre. Aztán tovább olvasva rábukkanok Novák Katalin posztjára is, és rájövök, hogy csupán 1, mondom 1 lépésre vagyunk a tökéletes árja nép „megszületésétől”. Mi vagyunk Európa bölcsője, megmentője, és lassan…. a sírja is.