Hányszor nagyobb a Duna a Tiszánál? Ennyi vizet szállítanak Magyarország folyói

Mekkora a folyóink vízhozama? Egyáltalán ez a legfontosabb mérőszám a vízfolyások rangsorolásra? Minden bizonnyal igen. Egy folyó nagyságát, méretét ugyanis leginkább a vízhozama, vagyis a meder keresztmetszetén egy másodperc alatt áthaladó vízmennyiség határozza meg. Mert hiába a leghosszabb a Nílus, a deltája előtt „csak” nagyjából annyi vizet szállít, mint a Duna Budapestnél.

Vízhozam alapján a világ legnagyobb folyója az Amazonas, amely középvízhozamát tekintve másodpercenként egészen elképesztő, 209 ezer köbméter vizet hömpölyögtet az Atlanti-óceán felé. A Magyarországon áthaladó folyók ehhez képest – a Dunát is beleértve – szinte csak patakocskák, de közöttük  is akadnak jelentősebbek.

A magyarországi vízfolyásokra a kontinentális (és sajnos egyre inkább szárazodó) éghajlatunk miatt ingadozó vízjárás jellemző. Két úgynevezett „nagyvíz” folyik les rajtuk: az egyik a tavaszi hóolvadás után (jeges ár), a másik pedig a nyár eleji esőzések hatására (zöldár).

A legnagyobb – és egyben leghosszabb – folyónk természetesen a Duna. Érdekeség, hogy Passaunál, az Inn folyóval való egyesülése előtt csak 580 m³/s vizet szállít az Inn 735 köbméterével szemben. A nevét mégis a hosszabb, de kisebb Duna viszi tovább. Bécsnél 1900 m³/s-ra duzzad a vízhozama, Budapestnél pedig már 2350 m³/s víz folyik át a meder keresztmetszetén. Mire a Fekete-tenger közelébe ér, és ágakra szakad, már 6500 m³/s a vízhozama, tehát majdnem háromszorosa a budapestinek.

Hazánk második legnagyobb és második leghosszabb folyója a Tisza. Vízhozama Szegednél 820 m³/s, ezzel meg is válaszoltuk a nagy kérdést: a Tisza magyarországi szakaszán éppen harmadannyi vizet szállít, mint a Duna.

Jelentősebb folyóink vízhozama

Dráva: 670 m³/s
Mura: 166 m³/s
Maros: 155 m³/s
Szamos: 120 m³/s
Bodrog: 115 m³/s
Hármas-Körös: 100 m³/s
Sajó: 70 m³/s
Keleti-főcsatorna: 60 m³/s (maximális kapacitás)
Sió: 39 m³/s
Hernád: 31 m³/s
Rába: 27 m³/s
Sebes-Körös: 25,4 m³/s
Ipoly: Letkésnél 25,4 m³/s
Rábca: 20 m³/s
Zagyva: 9,5 m³/s
Bódva: 9,0 m³/s
Túr: 8,8 m³/s
Lajta: 8 m³/s
Nyugati-főcsatorna: 7 m³/s
Marcal: 7 m³/s
Zala: 6 m³/s
Kígyós-főcsatorna: 5,7 m³/s
Pinka: 5 m³/s
Kapos: 4,4 m³/s
Berettyó: 3,5 m³/s
Kraszna: 3 m³/s
Eger-patak:  2,6 m³/s
Tarna: 2 m³/s
Kerka: 2 m³/s
Gyöngyös-patak: 1,5 m³/s
Ronyva: 0,74 m³/s
Galga: 0,6 m³/s
Laskó: 0,5 m³/s

Honnan származik víz, amit a folyók szállítanak?

Folyóink vízhozama víz több forrásból származik, és ezek természetes folyamatok során kerülnek bele a folyókba:

Csapadék. Az eső, hó vagy jégeső formájában hulló csapadék a fő forrása a folyók vízének. Amikor esik az eső, a víz közvetlenül a folyókba folyik vagy beszivárog a talajba, és később felszíni víz formájában kerül a folyókba.

Olvadékvíz. A hegyekben vagy magasabb területeken a téli hó olvadása során keletkező víz a patakokon keresztül a folyókba áramlik.

Felszín alatti víz (talajvíz). Az esővíz egy része beszivárog a talajba, és a talajrétegek között tárolódik. Ez a felszín alatti víz lassan szivárog a folyókba források vagy patakok közvetítésével.

Mesterséges vízforrások. Egyes esetekben emberi tevékenységek, például duzzasztógátak vagy víztározók által táplált vizek is a folyókba kerülhetnek.

Érdekesség, hogy a Tisza vízhozamát vizsgálva egy adott évben a teljes vízszállítás 53 %-át a felszíni, a maradék 47 %-ot pedig a felszín alatti lefolyás, hozzáfolyás adta. Ez az arány a külső körülményektől függően évenként változhat.