Jóval nagyobb a Tejút mérete, mint gondoltuk: eddig elérhet

A galaxisok sokkal nagyobbak, mint azt eredetileg gondoltuk és messzire kiterjednek a mélyűrbe – annyira, hogy a Tejút mérete miatt valószínűleg kölcsönhatásba lép legközelebbi szomszédunkkal, az Andromédával, vélekednek a tudósok – tudatta a dw.com.

„Ha azt gondoljuk, hosszú az út a drogériáig, gondoljunk bele, hogy az csupán egy földimogyorónyi távolság az űrben”

– írta Douglas Adams a Galaxis útikalauz stopposoknak című művében.

Az űr elképesztően nagy tér. Mi egy parányi bolygón élünk, amely egy csillag körül kering, s ez egy galaxis távolabbi részében rejtőzik – számunkra csupán egy nagyjából 2 billiós galaxis az ismert az univerzumban.

A Föld bolygó a Tejútrendszer (Orion-kar) egyik spirális karjában található, amely a galaxis középpontjától kifelé tartó út körülbelül kétharmadán fekszik.

A Föld méreteivel tisztában vagyunk – 12.756 kilométer átmérőjű. Tudjuk azt is, mekkora a Napunk – ennek átmérője nagyjából 1 391 000 kilométer.

De mekkora a Tejútrendszer? Mostanáig a galaxisok valódi mérete rejtély maradt, úgy tűnik, a Tejút mérete korábban kifogott a csillagászokon.

Jóval nagyobbak a galaxisok, mint gondoltuk

Egy, a Nature Astronomy folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a galaxisok sokkal nagyobbak, mint azt eredetileg gondolták a tudósok – talán többszörösei is annak.

Az általunk ismert galaxis spirális szerkezete csak a galaxis kisebb magja. A Tejútrendszerben ez körülbelül 100 ezer fényév átmérőjű.

A spirálkarokba ágyazott csillagok csillagfénye nagyjából 7800 fényévnyire terjed ki a mélyűrbe, ahol – a tudósok eddig úgy gondolták – egy galaxis véget ért és kezdődik a mélyűr.

A tanulmány feltárta: a csillagfény látható spiráljaiból méretes gáz „glória” nyúlik ki messze a mélyűrbe.

Ezek a gázglóriák csupán új képalkotási technikákkal váltak láthatóvá a csillagászok számára.

Olvasd el ezt is: A Napnál százezerszer nehezebb fekete lyukat találtak a Tejútrendszer szívében

A módszerek lehetővé tették, hogy a tudósok galaxis gázglóriákat észleljenek több mint 100 ezer fényévnyi mélységben, ami jelentősen megnövelte a galaxisok nagyságára vonatkozó becsléseket.

Valójában a galaxisokból származó gázglória olyan messzire kiterjed a mélyűrbe, hogy a galaxisok ténylegesen kölcsönhatásba lépnek egymással.

Az eredmények azt sugallják, hogy Tejútrendszerünk valószínűleg kölcsönhatásba lép legközelebbi szomszédunkkal, az Andromédával – amely nagyjából 2,5 millió fényévre van tőle – mondta Nikole Nielsen, a tanulmány vezető szerzője, az ausztrál Swinburne Egyetem kutatója.

„Mostmár látjuk a galaxis befolyásának határait, az átmenetet, ahol a galaxis az azt körülvevő dolgok részévé válik, illetve, hogy végül hol csatlakozik a tágabb kozmikus hálóhoz és más galaxisokhoz. Ezek általában homályos határok”

– jegyezte meg Nielsen sajtónyilatkozatában.

A tudósok szerint a Tejút méretével kapcsolatos felfedezés segít megérteni a csillagászat egyik legnagyobb kérdését: hogyan is fejlődnek a galaxisok?

A különböző típusú galaxisok gázglóriáinak tanulmányozása – olyanoké, amelyek csillagokat alkotnak, vagy amelyek már nem – segít megérteni, miként építenek tömeget a galaxisok az idő múlásával és milyen hatással vannak egymásra, amikor kölcsönhatásba lépnek.

Olvasd el ezt is: Mostmár biztosan tudjuk, mi van a galaxisunk közepén

(Via)