5 évvel a Covid járvány kitörése után még mindig sok a rejtély – „Nem beszélhetünk róla múlt időben”

A Covid-19 kitörése óta már 5 év telt el. Számos kutatás született a világjárvány kapcsán, mégis, máig maradtak megválaszolatlan kérdések.

Ilyen a világjárvány eredete, a halálos áldozatok teljes száma és az is, hogy egyes embereknél miért alakul ki nagyobb valószínűséggel hosszú ideig tartó Covid, avagy „hosszú Covid”.

A Covid eredete máig ismeretlen

Mint az ismert, 2019-ben történt, hogy a kínai Wuhanban egy embercsoport megbetegedett egy ismeretlen vírustól, amely aztán világjárványt indított el. A vírusnak nem volt neve és a betegségnek sem, amelyet okozott.

A vírus még mindig velünk van, de az emberiség immunitást épített ki ellene a védőoltások és fertőzések révén. Kevésbé halálos, mint a járvány korai napjaiban, s már nem számít vezető haláloknak. Fejlődik azonban, vagyis a tudósoknak szorosan nyomon kell követniük azt.

Hogy honnan származik azonban a SARS-CoV-2 vírus, azt nem tudni. A tudósok szerint a legvalószínűbb, hogy denevéreken keresztül terjedt el, számos koronavírushoz hasonlóan.

A szakemberek azt feltételezik, hogy ezután megfertőzött egy másik fajt, valószínűleg nyestkutyákat, cibetmacskákat vagy bambuszpatkányokat, amelyek viszont átadták a vírust az állatokat kezelő vagy lemészárló embereknek egy wuhani piacon – itt bukkant fel 2019 novembere végén az első megbetegedés az emberek körében.

Ez a betegségek átvitelének ismert módja – mely valószínűleg kiváltotta a 2000-es évek elején egy hasonló vírus, a SARS első járványát.

A fenti elmélet azonban nem bizonyított a COVID-19-et okozó vírust illetően.

Olvasd el ezt is: A Covid-gyerekek egy sor hátránnyal indulnak az életben

Wuhanban számos kutatólaboratórium található, amelyek koronavírusok gyűjtésében és tanulmányozásában vesznek részt – vita merült fel azzal kapcsolatban, hogy vajon a vírus esetleg kiszivárgott-e valamelyikből.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyébként a közelmúltban szólította fel Kínát, hogy osszon meg több adatot a világjárvány eredetét vizsgáló kutatókkal, szükség van ugyanis az átláthatóságra, mert segít az országoknak megelőzni a járványokat és felkészülni a jövőbeli pandémiákra.

Nem világos, hány ember halt meg a Covid világjárvány miatt

Valószínű, hogy a Covid világjárvány miatt több mint 20 millió ember hunyt el. A WHO szerint a tagországok több mint 7 millió halálesetről számoltak be a Covid-19 kapcsán, de a valós halálos áldozatok száma a becslések szerint ennek legalább háromszorosa.

Az európai régió országai például 2020 eleje óta csaknem 2,3 millió halálesetet tudattak – az elmúlt időszakban, azaz 2024 végén és 2025 elején pedig 583 halálesetről számoltak be.

A koronavírusnak az idősebb felnőttek máig kiszolgáltatottak: a kórházi kezelések és a halálozások nagyobb hányada őket érinti.

„Nem beszélhetünk a múltban a Covid-ról, mert még mindig velünk van”

– mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője.

Vakcinák, amelyek elérhetőek – de frissíteni kell őket

Fontos kérdés a Covid világjárvány kapcsán az is, milyen vakcinákat bocsátottak rendelkezésre az illetékesek.

Egy biztos, a tudósok és az oltóanyag-gyártók rekordidő alatt fejlesztették ki a Covid-19 elleni oltóanyagokat, amelyek több tízmillió életet mentettek meg világszerte.

Bár a szegényebb országokban lassú volt a bevezetésük, a WHO becslései szerint 2021 óta szerte a világon több mint 13 milliárd adag Covid-19 oltást adtak be az embereknek.

Ma már létezik egy hagyományosabb oltóanyag is, a Novavax gyártmánya – egyes országok további lehetőségeket is kipróbáltak.

Azt azonban tudni kell, hogy a vakcinák nem tökéletesek: noha nagyon biztonságosnak bizonyultak, csak ritka súlyos mellékhatásokkal, az enyhébb fertőzésekkel szembeni védelem néhány hónap után csökkenni kezd. Vagyis, hasonlóan az influenza elleni vakcinákhoz, a Covid-19 oltásokat is rendszeresen frissíteni kell, hogy megfeleljenek a folyamatosan fejlődő vírusnak.

Közben folyamatban van a következő generációs vakcinák kifejlesztése is – orrban alkalmazható oltóanyagokon dolgoznak például, amelyek a kutatók reményei szerint jobban meg tudják akadályozni a fertőzést.

Ez a Covid-változat a domináns jelenleg

Mint arról már hallhattunk, a koronavírusok is mutálódnak. A mutációnak nevezett genetikai változások akkor következnek be, amikor a vírusok másolatokat készítenek magukról – ez a Covid esetében is igaz.

A tudósok a változatokat görög betűkről nevezték el: alfa, béta, gamma, delta és omikron. A Delta keltett nagyobb mértékű aggodalmat, amikor 2021 júniusában felütötte a fejét és domináns lett Európában – a vírus első változataként ugyanis rendkívül fertőző volt.

Ezt követően 2021 novembere végén jelent meg egy új változat, az omicron.

Átlagban azonban a WHO szerint ez a változat kevésbé okozott súlyos betegséget, mint a Delta – a tudósok úgy vélik, ennek oka részben az, hogy az oltások és fertőzések miatt kialakult az immunitás.

A szakértők azóta azt tapasztalják, hogy az omikron különböző alváltozatai egyre több különböző mutációt halmoznak fel.

Európában jelenleg a KP.3 a domináns omikron változat. A tudósok a XEC törzset, a KP.3 és egy másik variáns egyesülését ugyancsak figyelemmel kísérik.

A hosszú Covid titka – ami sosem derült ki

A hosszú Covidnak elnevezett állapot is egy olyan dolog, amely rejtély, mióta csak kitört a világjárvány – emberek milliói maradtak bizonytalanságban miatta.

A vírus okozta megbetegedést követően több hétbe telhet, mire valaki teljesen meggyógyul, ám egyes embereknél tartósabb problémák jelentkeznek. A legalább 3 hónapig, de néha évekig tartó tünetek közé tartozik többek között a fáradtság, az „agyi köd” néven ismert kognitív zavarok, a fájdalom és a szív- és érrendszeri problémák.

Az orvosok máig nem tudják, miért csak egyeseket szenvednek hosszan a Covidtól. A hosszú Covid még enyhe eset után is és bármely életkorban jelentkezhet, bár az arányok csökkentek a világjárvány kezdete óta. Tanulmányok szerint a védőoltás mérsékelheti ennek kockázatát is.

Nem világos az sem, mi okozza a hosszú Covidot, ami megnehezíti a megfelelő kezelések azonosítását.

A kutatók máig csak annyit tudnak, hogy a koronavírus maradványai bizonyos betegek szervezetében sokáig megmaradhatnak a kezdeti fertőzés után. Ez azonban nem magyarázza meg az összes esetet.

Olvasd el ezt is: Al Pacino csak most közölte, hogy majdnem meghalt Covid-ban

(Via)