Ebből biztosan megtudhatod, hogy a partnered szerelmes-e beléd

A szerelem nemcsak egy megfoghatatlan érzelem, hanem egy tudományosan mérhető állapot is. Az agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a szerelem ugyanazokat az agyi mechanizmusokat aktiválja, mint a drog- vagy játékfüggőség. A tudósok már azt is képesek megállapítani, hogy kit szeretsz, vagy hogy van-e házi kedvenced, pusztán az agyad működését vizsgálva.

Agyi képalkotó vizsgálatok: a szerelem anatómiája

Amikor elveszítünk valakit, akit szeretünk, az olyan érzésünk lehet, mintha egy drog után vágyakoznánk. Ezt igazolják az agyi képalkotó vizsgálatok.

„A szerelem aktiválja az agy jutalmazási és függőségi rendszereit – ugyanazokat, amelyeket a kokainhasználat vagy a videojáték-függőség”

– mondja Pärttyli Rinne, a finn Aalto Egyetem kutatója.

A Cerebral Cortex folyóiratban megjelent tanulmányban kutatók hat különböző típusú szeretetet vizsgáltak. Aromantikus szerelemet, a baráti szeretetet, a családi szeretetet, a háziállatok iránti szeretetet, a természet szeretetét és az idegenek iránti vonzalmat. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az agy különböző területei aktiválódnak attól függően, hogy milyen szeretetet élünk át. Ennek ellenére a szerelem minden formája közös nevezőre hozható: az agy jutalmazó rendszere minden esetben beindul.

Agyi képalkotó vizsgálatok: szerelem vagy függőség?

A New York-i Einstein College of Medicine idegtudósa, Lucy Brown szerint egyre pontosabb képet kapunk arról, hogyan működik az agy szerelmes állapotban.

„Ez megerősíti azt az elképzelést, hogy a romantikus szerelem és a hosszú távú kötődések ugyanazokat az agyi rendszereket aktiválják, mint a függőségek”

– mondja Brown.

A kutatásban 55 résztvevő agyi aktivitását vizsgálták funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal. Az eredmények szerint azok a kapcsolatok, amelyek erős kötelékkel járnak – mint a gyermek, a partner vagy a legjobb barát szeretete –, sokkal erőteljesebb aktivitást mutatnak az agy jutalmazó rendszerében.

„A kisállattulajdonosoknál az állatok iránti szeretet jelentősen erősebben aktiválja a szociális agyi régiókat, mint azoknál, akiknek nincs háziállatuk”

– tette hozzá Rinne.

A természet szeretete szintén intenzív, de másként hat az agyra, mint a személyek iránti szeretet. A vizsgálatok kimutatták, hogy a természet csodálata aktiválja a jutalomrendszert, de nem kapcsol be olyan szociális területeket, amelyek az emberi kapcsolatok érzelmi megéléséhez szükségesek.

A szerelem ősi ösztön

Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy a szeretet az evolució során ősi agyi struktúrákban gyökerezik.

A szerelem tehát nem csupán egy emberi kitalálmány, hanem egy biológiai mechanizmus.

„Az emberi szerelem biológiai gyökerei az agy kötődési hálózataiban rejlenek, amelyeket emlős őseinktől örököltünk”

– mondja Rinne. Brown szerint az emberi agy érzelmi mechanizmusai miatt lehet, hogy „rabjai” leszünk a szeretett személyeknek.

„Amikor elveszítünk valakit, az olyan, mintha megvonnánk magunktól egy drogot. A szerelem akkor aktiválja az agyat, amikor fel kell ismernünk valami jót – például amikor meglátunk valakit, akit szeretünk.”

A szerelem tehát nem csupán egy megfoghatatlan érzelem, hanem egy erőteljes biológiai folyamat, amely irányítja a viselkedésünket – néha anélkül, hogy egyáltalán tudnánk róla.

(via)

Itt arról olvashatsz: nárcisztikus személyiség. Megváltozhat vagy engedjük el?