A Vatikán látnivalói – ha Rómában jársz, ne hagyd ki!

A Vatikán 0,49 négyzetkilométernyi területével a világ legkisebb területű országa, jelentősége mégis óriási. Itt található ugyanis a pápa hivatala. A katolikus egyház mindenkori vezetője pedig még ma is keresztények százmilliói számára ad rendszeresen útmutatást.

Egy római utazás mit sem ér, ha nem szánsz időt a lenyűgöző Vatikánváros látnivalóinak megtekintésére. A katolikus hit központjaként az évszázadok során zarándokok milliói keresték fel ezt a szent helyet – az ókori rómaiaktól egészen napjainkig. A világ legjelentősebb nevezetességei közül jó néhány itt található.

A Vatikán látnivalói

Szent Péter-bazilika

A világ egyik legjelentősebb zarándokhelye, a Szent Péter-bazilika Róma egyik legismertebb épülete, amely önmagában igazolja a belépőjegy árát – milliók keresik fel évente. A kártyával kihagyhatja a hosszú sorokat, és ingyenes hangos idegenvezetés segít a felfedezésben. A bazilika a 16. században épült, és a reneszánsz építészet egyik csúcsteljesítménye. Olyan nevek dolgoztak rajta, mint Bramante, Michelangelo, Maderno és Bernini – nem csoda, hogy a város egyik leglenyűgözőbb látnivalója.

A hatalmas tértől az ikonikus kupoláig minden részlet különleges, de az igazi kincsek az épület belsejében találhatók: arany díszítések, mozaikok, szobrok és műalkotások sora. Ne hagyja ki Bramante bronzból készült baldachinját, amely a főoltár felett trónol.

A föld alatt a pápai sírokat rejtő kriptákat is meg lehet látogatni. Ha pedig páratlan kilátásra vágyik, másszon fel a kupola tetejére, ahonnan egész Róma a lábai előtt hever.

Vatikáni kertek

A vatikáni kertek évszázadok óta a pápa békés visszavonulási helyei. Ez a nyugodt oázis különleges kilátást nyújt a Szent Péter-bazilikára. Az utóbbi években a turisták előtt is megnyitották a kapukat, de kizárólag előzetes foglalással, korlátozott látogatószámmal. A kertek különféle zöldfelületei – egzotikus növények, szukkulens gyűjtemények és gyönyörű szökőkutak – festői sétát kínálnak.

Sixtus-kápolna

A Sixtus-kápolna a reneszánsz művészet egyik legkiemelkedőbb alkotása – mind méreteiben, mind művészi kivitelezésében. A freskókat – főként Michelangelo munkái – a 16. század elején készítették. A kápolnát még a 15. század végén építtette IV. Sixtus pápa, majd a freskók festését II. Gyula pápa rendelte meg.

A legismertebb freskó Az utolsó ítélet, de a mennyezeti középrész kilenc jelenetet mutat be a Teremtés könyvéből. Michelangelo mellett olyan neves mesterek is részt vettek a munkában, mint Botticelli és Ghirlandaio. A kápolna hossza 40,9 méter – élőben látni egészen lenyűgöző élmény.

Vatikáni Múzeumok

A Vatikáni Múzeumok gyűjteménye több mint 14 kilométernyi műalkotást vonultat fel: szobrokat, festményeket, gobelineket és sok egyéb kincset. Az itt található műkincsek becsült értéke több mint 15 milliárd euró. A kollekció évszázadok alatt épült fel, a különböző pápák gyűjtése nyomán – az ókori egyiptomi tárgyaktól a 20. századi alkotásokig, különösen a reneszánsz mesterművek dominálnak.

Összesen 54 kiállítóteremben barangolhat: a Szobrok Galériájától és a Mellszobrok Galériájától kezdve a Rotonda termén át egészen a Sixtus-kápolnáig, amely a túra végpontja. Érdemes legalább 4 órát szánni a teljes bejárásra. Ha csatlakozik egy vezetett túrához, nemcsak a pápák történetével ismerkedhet meg, hanem a műalkotások hátteréről is sokat megtudhat.

Lateráni Szent János-bazilika és kolostor

A Lateráni Szent János-bazilika a pápa hivatalos székhelye – még a Szent Péter-bazilikánál is régebbi és hivatalosan fontosabb. Nyugati Európa egyik legrégebbi temploma, 324-ben épült. Az épület belső tere a Cosmateszk és barokk stílus keverékét mutatja, lenyűgöző arany díszítésekkel és szobrokkal a hosszú hajó mentén.

A kolostor, amely a 13. században épült, a csendes elmélyülés és ima helye – nemcsak a helyiek, hanem a turisták körében is. Sok zarándok keresi fel a Scala Sancta-t, vagyis a Szent Lépcsőt, amely a régi pápai kápolnában, a Lateráni Palotában található.

A vatikáni Nekropolisz

A Vatikáni Nekropolisz a Vatikánváros alatt található, és nem tévesztendő össze a Szent Péter-bazilika főhajója alatt lévő Vatikáni kriptákkal, ahol a pápák nyugszanak. A nekropolisz nagyjából öt-tizenkét méterrel a bazilika alatt helyezkedik el. Eredete az ókori Római Birodalom idejére nyúlik vissza, és csak 1940-ben fedezték fel, amikor ásatásokat végeztek a területen.

Az egyik legizgalmasabb lelet a Julii-síremlék volt, egy boltíves mennyezetű mauzóleum, amelyet gazdagon díszített mozaik fed, Helios napistent ábrázolva, amint szekéren hajt. A sírban más vallási témájú mozaikokat is találtak, amelyek arra utalnak, hogy keresztény temetkezési helyként szolgálhatott. A nekropolisz látogatása csak előzetes foglalással lehetséges.

A Svájci Gárda

A Svájci Gárda egy különleges fegyveres alakulat, amely kizárólag a pápa és a Szentszék biztonságáért felelős. A világ legkisebb hadereje, mindössze 100 katonából áll. Eredete a 16. századra vezethető vissza, amikor II. Gyula pápa a svájci nemességtől kért külön egységet személyes védelmére.

A történelem során – például Róma kifosztása idején – is bebizonyosodott a gárda fontossága. A különleges egyenruha azonnal megragadja a figyelmet: ezt Jules Répond parancsnok tervezte a 20. század elején. Inspirációként Raffaello freskóit használta fel, a színek pedig két pápai család címerét idézik: a kék és sárga a II. Gyula pápa Della Rovere-házára utal, míg a piros a X. Leó pápa Medici-házát jelképezi.

A Vatikánba látogatva minden belépési pontnál találkozhat velük, de a gárdisták nem kommunikálnak a turistákkal, és illő tisztelettel kell bánni velük. Lehet róluk fotót készíteni, de csak megfelelő távolságból. Ne feledje, hogy ők szolgálatban vannak, és rendkívül fontos feladatot látnak el.