Tesssék! Mit mondtál? Egyre süketebb a világ

Egy másik becslés szerint a félmilliós érintettségen belül mintegy 300 ezer nagyothalló és 60 ezer siket él Magyarországon. Ez jobb adat: Ausztriában a lakosság körülbelül 20 százalékát érinti a halláskárosodás.

Ennek ellenére a hallás egészségével kapcsolatos tudatosság gyakran alacsony, akárcsak a rendszeres megelőző ellátás.

A jogsiszerzés kevés

Egy friss felmérés szerint a hallásvizsgálat, gyakran csak a jogosítvány megszerzéséhez szükséges orvosi vizsgálat részeként történik. Ez a vizsgálat azonban csak a hallásképesség bizonyos aspektusait ellenőrzi, ezért nem ad átfogó képet a tényleges hallásteljesítményről.

Sokan haboznak hallásvizsgálatot végeztetni. A halláskárosodást és a hallókészülékeket még mindig előítéletek kötik össze. A diagnózis késleltetése azonban súlyos következményekkel járhat.

Észre se veszik – egy darabig

A halláskárosodás ritkán jelentkezik hirtelen. Általában fokozatosan alakul ki. Az érintettek megszokják – amíg a beszélgetések nehézkessé nem válnak, vagy a családtagok rámutatnak a hallási problémákra.

A halláskárosodás nemcsak a beszédértést befolyásolja. Kihatással van a kommunikációra, a társadalmi részvételre és az életminőségre. Gyermekeknél károsíthatja a nyelvi fejlődést, míg idős korban növeli a demencia, az esések és a társadalmi elszigeteltség kockázatát.

Önellenőrzés: Hogyan ismerjük fel a halláskárosodást?

– Nehezen ért meg másokat, különösen zajos környezetben?

– Fárasztja a hallgatás?

– Hangosabbá teszi a tévét, a rádiót és a mobiltelefont, mint korábban?

– Mások azt mondják, hogy szokatlanul hangosan beszél?

– Csengést, zúgást vagy sípolást hall a fülében?

Vonatkozik önre egy vagy több a felsorolt ​​pontok közül? Akkor itt az ideje, hogy jobban odafigyeljen.

A halláskárosodás már nem csak az idősek problémája.

Gyerekek is

Míg a hallás az életkorral természetes módon romlik, a gyermekeket és a fiatal felnőtteket is egyre inkább érinti.

A fiatalok körében a fő ok a munkahelyi zajterhelés, a hangos szabadidős tevékenység, az intenzív játék és a rendszeres zenehallgatás fejhallgatón keresztül nagy hangerővel.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte

a 12 és 35 év közöttiek mintegy 50 százaléka ki van téve a halláskárosodás kockázatának

– elsősorban a túlzott zajszint miatt.