Belföld
Elege lett az Uniónak: hidegzuhany tesz pontot Orbán meg az akkugyárak szerelmi viszonyára
Oda jutottunk, hogy az Európai Unió a fideszes kormánnyal szemben védi a magyar emberek érdekeit.
Reformtervet készít az Európai Bizottság, hogy megerősítsék a belső piacot. Cél a tagállamok költségvetési kiköltekezésének visszafogása – írja a portfolio.hu.
Az állami támogatások jelentős egyensúlytalanságokat teremtenek a belső piacon és a tagországok között, veszélyeztetik a versenyt, fokozzák a gazdagabb országok „agyelszívását”. Mivel az egységes belső piac az Európai Unió egyik sarokköve, korlátoznák az állami támogatások rendszerét is: az országok szabad versenye az ösztönzők folyósításával jelenleg egyes vállalatok nem kívánt dominanciáját is kiválthatja.
A jövőben bevezetnék a „maradás szabadságának” koncepcióját,
amelynek célja, hogy megfékezze a magasan képzett munkaerő kivándorlását a gazdaságilag kihívásokkal küzdő régiókból az erősebb gazdaságokba. Ezért kiegyenlítené az erőviszonyokat, pontosan úgy, ahogy a kohéziós források célja is az, hogy felzárkóztassa a kevésbé fejlett országokat. Így részben az állami támogatásoknál is nagyobb teret engedne a kevésbé gazdag tagállamoknak.
Alaposan visszavágnák
az engedélyezhető állami támogatások körét is: ezeknek inkább kivételnek kell maradniuk, mint szabálynak.
A 2020-ban bevezetett ideiglenes válság- (és átmeneti) keretrendszer alapján jóváhagyott összes állami támogatás meghaladja a 760 milliárd eurót. Az Orbán kormány erején felül költekezett: 18,55 milliárd euróval támogatta a Magyarországra csalogatott cégeket. Hazánk 2022-ben csak 1,07 százalékát adta az EU GDP-jének, az elmúlt két és fél évben kifizetett állami ösztönzők ehhez képest a tavalyelőtti magyar GDP 10,1 százalékának megfelelő összeget jelentenek.
Az Európai Unió visszavezeti a koronavírus-járvány óta felfüggesztett,
a deficitre és államadósságra vonatkozó szabályrendszert, a stabilitási és növekedési paktumot (SGP). A megreformált javaslat célja az, hogy a tagállamok fenntartható adósságpályára álljanak, fokozatosan csökkentsék a költségvetési hiányt, miközben főként a zöldátállással kapcsolatos és a gazdasági ellenálló képességet javító beruházásokat támogatnak csak.
Azoknál a tagállamoknál, amelyek meghaladják a 3%-os GDP-arányos deficitplafont, vagy a 60%-os adósságplafont, a Bizottság „személyre szabott”, azaz a tagállami helyzetre, az adottságokra és lehetőségekre figyelemmel lévő konkrét nettó költségvetési kiadási pályát „javasol”.
A 6 százalék körüli 2023-as magyar költségvetési hiány
már valószínűsíti, hogy a nyáron túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen, főként, hogy a 2024-es költségvetés 2,9 százalékos deficitcélja is nehezen elérhetőnek tűnik.
Tíz évre lepapírozták a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyeit
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
