Kemény világ vár a magyarokra: jöhet a 800 forintos kenyér

A jelenleg fennálló súlyos aszály következtében országszerte 5 tonna alatti búzahozamokra számítanak a termelők hektáronként, amely körülbelül egy tonnával lehet kevesebb a tavalyi átlagnál, ennek oka pedig az esőhiány, ugyanis mintegy 220-250 milliméternyi csapadékra lenne még szükség a földeken.

Tavaly júniusban 60-65 ezer forint volt a búza ára tonnánként, amely most 140 ezer forintnál jár, ez viszont gyakorlatilag egy megoldhatatlan feladat elé állítja a malom- és a sütőipar szereplőit.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója korábban azt mondta, ma egy kiló búza ára 140 forint, s ebből dolgozik a malomipar, amely a liszt esetében azt jelenti, hogy hozzávetőleg 230 forintos kilónkénti átadási ár tartozik hozzá.

Majd amikor erre ráterheljük az árrést és az áfát, végeredményként egy olyan ár jön ki, amely szerint 300 forint feletti összegbe kerülhet a liszt a boltokban.

Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütődék Zrt. vezérigazgatója arra utalt, hogy egy megállíthatatlannak tűnő folyamat kezdődött el tavaly, hiszen szeptember eleje óta a liszt ára konkrétan megduplázódott, novembertől a gáz ára 5 és félszeresére nőtt, az áram pedig januártól háromszor annyiba kerül.

Az energiapiaci történések mellett a drágulás másik oka az alapanyagár-növekedés, ugyanis a becslések szerint a következő egy-másfél hónapban további 30-40 százalékos áremelkedés várható a gabona- és a lisztpiacon írta a 24.hu.

Emiatt hatalmas aránytalanságok alakultak ki, amelyektől leginkább az értéklánc két középső szereplője, a malom- és a sütőipar szenved, hiszen lassan már ott tartanak, hogy a kereskedelemnek annyiért tudják átadni a termékeiket, mint amennyi egy éve a fogyasztói áruk volt.