Belföld
Ilyen volt a karantén Magyarországon, amikor 1963-ban vesztegzár alá került a Royal Szálló
Az elegáns nagykörúti Royal Szálló egyik alkalmazottján 1963. augusztus 31-én a fekete himlő tüneteit észlelték. A szállodát azonnal karantén alá vonták, és a rendelkezést csak szeptember 12-én vonták vissza.
Negyven éve tűnt el az a betegség, mely generációról generációra megtizedelte az emberiséget. Ez pedig nem volt más, mint a fekete himlő. A betegség szinte az utolsó pillanatig nem csak a világ szegényebb országait fenyegette, de mint láthatjuk Budapest egyik akkori luxusszállodájában is előfordulhatott. Ez történt 1963-ban. A diagnózis feltehetően téves volt, de a hatóságokat fokozott óvatosságra késztette, mivel 1962-ben és 1963-ban Nagy-Britanniában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Svájcban, Svédországban és Lengyelországban is észleltek fekete himlőt.
Azonnal dönteniük kellett, és a magyar orvosok akkor már emberöltőnyi ideje nem találkoztak a betegséggel. Vesztegzárat, idegen eredetű szóval karantént rendeltek el.
A karantén szó a quaranta giorni olasz kifejezésből ered, amely negyven napot jelent. A Velencébe érkező hajók személyzetét ugyanis a XIV. századtól 40 napra zárlat alá helyezték, mielőtt beléphettek volna a városba.
Az illetékesek szeptember 3-án a következő tájékoztatást adták a Magyar Távirati Irodának az intézkedésekről.
Az orvosi vizsgálatok, valamint a teljesen biztos diagnózishoz szükséges, több napot igénylő laboratóriumi eljárások alapján megállapították: a Royal Nagyszálló alkalmazottja fekete himlőben betegedett meg. Betegsége enyhe lefolyású, s remélhető közeli felgyógyulása. Ezen az egy eseten kívül eddig sem Budapesten, sem vidéken egyetlen újabb himlőgyanús megbetegedés sem fordult elő.
A 221 külföldi állampolgár és az 525 alkalmazott nem hagyhatta el a szállodát, melyet rendőrök őriztek. A 89 magyar szállóvendéget viszont átszállították az Istenhegyi úti védőnőképzőbe, és ott különítették el őket. Budapesten oltóhelyeket állítottak fel, és aki külföldre akart utazni, annak be kellett oltatnia magát. A szállóban rekedt külföldi, főleg osztrák vendégek eleinte méltatlankodtak, de – mivel nem történt semmi riasztó, és osztályon felüli ingyenes ellátásban részesültek – kisvártatva pompásan érezték magukat.
Szeptember 10-i, vasárnapi számában a Népszava munkatársa telefonos riportban számolt be a karanténban történtekről. Elsőként Kenneth Keller, az Amerikai Egyesült Államok budapesti alkonzulja adott telefonos interjút.
Minden tekintetben gondunkat viselik, mint egy luxus óceánjárón.” A vesztegzár szenzációja azonban a szombati műsoros est és bál volt: „Adminisztrátorok és műszaki dolgozók énekszámokkal léptek fel, egy felszolgáló, aki a KISZ-együttesnek volt a tagja, népi táncokat adott elő, fellépett a berlini rádió énekese, bolgár artisták pantomim számokat mutattak be. A nemzetközi »ki mit tud«-ot egy svájci újságíró konferálta németül. A kétórás műsor után két tánc- és egy népi zenekar kíséretével az egész társaság táncra perdült. Óriási volt a siker, emelkedett a hangulat, az éjjel egyig tervezett bált reggel négyig meg kellett hosszabbítani.
A világlapok rendszeresen tudósítottak a Royal Szállóról, Budapest 1956 ősze óta nem szerepelt ennyit a nyugati sajtóban. Az öt világrész huszonhat országából érkezett szállóvendégek elismerően nyilatkoztak a pazar ellátásról, a minőségi kiszolgálásról és a figyelmes gondoskodásról a nemzetközi sajtó tudósítóinak, akik közül a karantén miatt néhányan Budapestre is ellátogattak.
Szeptember 13-án végül mindenki kipihenten, néhány kilót felszedve, kicsattanó egészségben hagyta el a karantént, amiről számos európai lap címoldalon számolt be. Később legendás történetek kaptak lábra arról, hogy az egykori szállóvendégek a budapesti karantén egyéves évfordulóján egy osztrák kisvárosban „himlőbált” tartottak. Azóta sem derül ki azonban hitelt érdemlően, hogy a szóban forgó megbetegedés valóban fekete himlő volt-e.
A kívül rekedt budapestiek a hotel előtt bámészkodtak, és azt találgatták, milyen fényűző élet folyik a külvilágtól elzárt szállóban. Sokan biztosra vették, hogy a karantén leple alatt gondosan összehangolt titkosszolgálati akció zajlik. Gondolataikban a valóság önkéntelenül összekapcsolódott a fikcióval, mert a mozik az év tavaszán mutatták be a Meztelen diplomata című filmet. Palásthy György filmrendező akció-vígjátéka Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című kalandregényéből készült csinos színésznőkkel és kiváló színészekkel.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
