Túra

Mit csinálj a Balatonon ha rossz az idő? Mutatjuk az egyik legszebb túrát

  • Szerző:nuus
  • 2023.08.02 | 18:18

Balaton, lángos, strand. De mi van, ha annál kicsit rosszabb az idő?

Mit csináljunk a Balatonon ha nem elég jó az idő a strandoláshoz? Elindultunk felfedezni Dörgicsét, és meglepő látnivalókra bukkantunk.

Gyönyörű panorámák, romok, és vulkánok kísértek minket az úton. Dörgicse, a Balaton-felvidék szíve! Tudjuk, hogy itt már az őskorban is emberek éltek, itt futottak a Római Birodalom útjai.

Most három templomromot fedeztünk fel, és egy középkori kőhídra bukkantunk. A Balaton-felvidék leghangulatosabb templomromjait Dörgicsén találjuk.

Ráadásul mindjárt három Árpád-kori templom maradványa is tanúskodik a régmúlt időkről. Alsódörgicsei templom a XIII. században épült, 1268-ban említi először írás. Túlélte a török időket is, a XVIII. században még újjáépítették, az 1700-as évek közepén még használatban volt. Innen vitték Zsedényi Istvánt gályarabnak, erről az érdekes eseményről bővebben itt olvashattok: A felsődörgicsei templomrom már 1231-ben is állt, és a török időkben pusztult el.

Különlegessége, hogy kettős templom volt, egybeépült két hajóval és két szentéllyel. A déli templom falai majdnem az eredeti magasságig megmaradtak, az északi templomot csak az ásatások során tárták fel. Végül már a Kisdörgicsei templomrom a legérdekesebb hiszen teljes egészében restaurálták.

Egyházai még a települések végleges megkötődése előtt épültek mégpedig az alsó részben Boldogasszony, a felső részben Szent Péter tiszteletére. Mivel 1228-ban az alsó rész, 1231-ben a felső rész egyházát említik – mind a kettő a településeken kívül, magaslaton állt és kétségtelen, hogy megvoltak már a XII. században is – és a falvak csak megépülésük után települtek meg körülöttük. Ennek bizonyítéka, hogy a települések az egyházak védőszentjeiről: Boldogasszonyról és Szent Péterről – szabályszerűen, a helynév-adási szokásoknak megfelelően – nyerték nevüket.

Dörgicse ősi településeinek kialakulása, a megtelepedés példaszerűen mutatja be, hogy ez a magyar államiság kialakulásához kapcsolódó jellegzetesség, s eltér a nemzetközileg ismert általános megtelepedési módoktól.

Magyarországon, az Árpád-kori államiság kialakítása, módja és folyamata határozta meg a többé-kevésbé még huzamosan nomád állattartó népesség településenkénti megtelepedését.

Alsó- és Felsődörgicse egyesítéséből 1950-ben keletkezett a község mai elnevezése.

A községgé alakításkor Dörgicsének 617 lakosa volt. A többi Balaton-felvidéki községhez hasonlóan Dörgicse népessége is fogy, 2017. január 1-én a lakónépesség száma 248 fő volt. Mintegy 60 fő jár el dolgozni Balatonakaliba és Balatonfüredre. 1970-ben a lakosság 70,2%-a mezőgazdaságból élt.

A községnek újabban a Balatonhoz közelebb eső része, tehát a régi Alsódörgicse fejlődik jobban. Itt új házak, üdülők, borospincék épülnek. Pincéi között néhány műemlék jellegű. A dörgicsei házak építőanyaga kő. A házak előtt kiskertek nincsenek.

 


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Külföld
Meghalt Derrick felügyelő társa
  • szerző:nuus
  • 2024. 03. 25.