Életmód
A Tindernek köszönhetően több a vegyes házasság?
Így változtatja meg a net a randizási szokásokat, és a társadalmat is. A kulturális stigmából szép lassan tényező lett.
Alig pár éve annak, hogy a netes randikat az emberek eltitkolták, sőt, még valami hazugsággal is előálltak inkább, nehogy kiderüljön, hogyan kezdődött az ismeretség. Nevetséges, de akkor még ez egy kulturális stigma volt. Mostanra már a helyzet teljesen megváltozott: a szégyen odalett, köszönhetően a Tindernek és társainak.
A házasságok egyharmada kezdődik mostanában a világhálón való ismerkedéssel, így nem túlzás azt állítani, hogy az egész társadalmat érintő jelenségről van szó. Ebben a tanulmányban pont azt fejtegetik, hogy az online társkeresés nagyban elősegíti a rasszok közti keveredést is. A világháló olyan összeköttetéseket eredményezett, melyek korábban nem nagyon léteztek.
Régebben a barátaidon keresztül ismerkedtél
És ha sok személyes kapcsolatod volt, akkor tudtál többekkel találkozót szervezni. Most viszont fejest ugorhatsz egy óriási, virtuális tengerbe, amely tele van potenciális partnerekkel.
Josue Ortega és Philipp Hergovich az online ismerkedés környezetünkre gyakorolt hatásait úgy vizsgálta, hogy az egyének kapcsolati hálóinak szövevénye alapján modellezte le a társadalmat.
Úgy látták, hogy a legtöbben közel száz személlyel állnak közvetlen kapcsolatban – ők a család és barátok – és gyengébben kötődnek másokhoz. A kutatók azt szimulálták, hogy ha egy random illető bekerül ebbe a kapcsolati hálóba, pont mint a netes ismerkedésnél, akkor a rasszok közti házasságok száma is meredeken felfelé kezd ívelni.
A modellezésünk a rasszok közel teljes keveredését vetíti előre, amilyen ütemben az online randizás halad. Még ha csak kevés új személlyel is találkozik egy-egy illető. Régen személyes ismeretség alapján választottunk párt: barátok, szomszédok vagy iskolatársak közül. Amíg a csak hozzánk hasonlókkal ismerkedtünk meg, addig a rasszunkon belülieket részesítettük előnyben.
Éppen ezért is fontos, hogy megértsük a különböző népcsoportok közti házasságok evolúcióját, ugyanis a társadalmainkban eddig széles körben az dívott, hogy inkább kerülték az ilyen vegyes házasságokat.
A kétezres években kezdtek lassan emelkedni Amerikában az ilyen kapcsolatok: 11-ről 16 százalékra léptek. A folyamatban nagy szerepet játszhatott több olyan párkereső oldal, mint például az 1995-ben indult Match.com is. 2014-ben megint ugrott egyet az érték, 17 százalékra, melyet már a Tinder számlájára is írhatunk.
A netes randizás a heteroszexuális emberek második legnépszerűbb módja, melyet még mindig beelőz a barátokon keresztüli partner-szerzés. A homoszexuális személyeknél viszont már a virtuális platform magasan az első.
Nyilvánvalóan több tényező is közre játszhat a vegyes házasságok számának emelkedésében, például az is, hogy maga a társadalom is egyre sokszínűbbé válik. Abban egyetértenek a szakértők, hogy csak a világháló magában nem válthatná ki ezt a hatást. Viszont az amerikai társadalom összetételének változása sem magyarázza meg egyedül az ilyen kapcsolatok látványos szaporodását.
Erősebbé is tenné a kapcsolatokat a netes randizás?
Ahogyan az internet felszámolja az elválasztó vonalakat, és lehetővé teszi, hogy új közösségek létre jöjjenek, az segíti a hosszútávú kötelékek kialakulását.
Ortegáék szimulációja kimutatta, hogy azok a frigyek, amelyek már az online randizás idején köttettek, stabilabbnak bizonyultak. Ezt egy 2013-as tanulmány is megírta már egyébként.
Összességében elmondható, hogy jó azt is hallani, hogy az internet közelebb hoz, összeköt, nem csak mindig azt, hogy megoszt és polarizál, véli az Indy100.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
