Ön is érzékeny a frontokra? Ha igen, akkor van egy nagyon rossz hírünk!

Szabó Amanda Imola a cikkben ismertette azt a Neurology című folyóiratban megjelent értékelő kutatást, amelyben 364, az éghajlatváltozásról, a szennyező anyagokról, a hőmérsékleti szélsőségekről és a neurológiai betegségekről szóló tanulmányt vizsgáltak meg és értékeltek a kutatók.

Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet-ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is – írta Szabó Amanda Imola meteorológus, éghajlatkutató.

Eredményeik szerint a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság egyaránt összefügg a sztrók előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedő betegek kórházi kezelésével és a szklerózis-multiplex fellángolásával – mutatott rá az éghajlatkutató. Mint írta, a különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg például az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, addig egy másikban a légszennyező anyagok “versenyeznek” fejfájásunk fő kiváltó okáért.

Kitért egy másik tanulmányra is, amelyben a kutatók a hőmérséklet mellett más időjárási változót is vizsgáltak, így például a páratartalmat, a légszennyezettséget és a légköri nyomás változását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a magasabb hőmérséklet és az alacsonyabb légköri nyomás összefüggésben áll többféle fejfájás nagyobb kockázatával, nem csak a migrénnel.Szabó Amanda Imola érzékeltetve az érintettek számát kitért arra, hogy 2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4 százaléka szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14 százalék volt.

Az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek fel kell készülniük a rendkívüli helyzetek, elsősorban a hőhullámok hatásainak megelőzésére és csökkentésére. Ehhez jól működő korai figyelmeztető-rendszerekre, intézményi felkészülési tervekre és a szociális ellátás ilyen irányú bővítésére van szükség

– hívta fel a figyelmet Szabó Amanda Imola.