Egészség
Mi az ideális életkor a gyermekvállalásra? Nehézségek 20, 30, 40 évesen
A gyermekvállalás – ideális esetben – komoly és felelősségteljes döntés. Tudják ezt azok, akik már túl vannak rajta, azok is, akik még tervezik, de a tudatosan gyermektelenek is tisztában vannak vele. Mindenkinek megvan a véleménye arról, hogy mi az ideális kor a gyerekvállalásra, a kérdés azonban nem egyszerű, hiszen minden életkornak megvannak a maga nehézségei. (x)
Lássuk, mik ezek!
Milyen nehézségekre számítsunk a húszas éveinkben?
Szüleink, nagyszüleink idejében ez volt a gyermekvállalás ideje. Még néhány évtizeddel ezelőtt is idős anyukának számított az, aki a húszas évei végén szülte meg első gyermekét, azóta azonban nagyon változott a világ.
A fiatal szülők jó eséllyel energikusabbak, aktívabbak, így kevésbé viseli meg őket a kisgyerekkel együtt járó kialvatlanság. Ekkor a legjobbak a fogantatás esélyei, ráadásul a szülők hosszabb ideig lehetnek részei unokáik, akár dédunokáik életének is.
Ezek kétségbevonhatatlan előnyök, a korai gyerekvállalásnak azonban megvannak a maga nehézségei is. Az első ezek közül természetesen az, hogy a húszas éveink elején jellemzően még nem sikerült karriert építenünk, jól fizető állást találnunk, így tehát nagyon ritka az, ha valaki már ilyen fiatalon kialakított magának egy pénzügyi stabilitást. Egy újszülött nevelése – bár sok mindenen lehet okosan spórolni – nem kevés pénzbe kerül, a gyermekre fordítandó összegek pedig a korával párhuzamosan folyamatosan emelkednek. Ehhez az kell, hogy legalább az egyik – de még jobb, ha mindkét – szülő rendelkezzen stabil, kiszámítható jövedelemmel.
A karrierépítést abból a szempontból is érdemes figyelembe venni, hogy a gyerek születése az anya számára sokszor lehetetlenné teszi az iskolái befejezését, esetleg a munkában történő előrelépést. Ennek köszönhetően amikor ismét dolgozni szeretne, komoly hátrányokkal kell majd szembenéznie azon kortársaihoz képest, akik nem estek ki évekre a dolgos hétköznapokból.
A fiatal szülők gyakran kevesebb támogatásra számíthatnak saját felmenőiktől is, akik jó eséllyel még maguk is dolgoznak, így hétköznap nem tudják vállalni a gyerekek felügyeletét.
Vannak olyan szerencsések, akik már huszonévesen rátalálnak életük párjára, ez azonban nem sikerülhet mindenkinek. Mivel ekkor még kevesebb élettapasztalattal rendelkezünk, könnyen előfordulhat, hogy félreismerjük partnerünket, és csak évekkel később derül ki, hogy nem a legmegfelelőbb társat választottuk. Ez természetesen később is bekövetkezhet, de a harmincas, negyvenes éveikben járó emberek rendszerint már jobb önismerettel rendelkeznek.
A gyerekvállalás nehézségei a harmincas éveinkben
Aki anélkül hagyta el a harmadik X-et, hogy gyereket vállalt volna, ezerszer hallotta már a kérdéseket: mikor érkezik az első? Hány gyereket tervezel? Nem futsz ki lassan az időből? Míg a huszonéves szülőket felelőtlenséggel, addig a gyermektelen harmincasokat önzőséggel vádolják, úgy tűnik tehát, hogy nincs jó döntés.
Ebben az életkorban jellemzően stabilabb egzisztenciával rendelkezünk, elindultunk a karrierépítés útján, ezért nem okozhat nagy fennakadást, ha egy kis időre kiesünk a mókuskerékből. A harmincasok általában tudatosabban tervezik már az életüket, ami a gyermekvállalás szempontjából is fontos, ráadásul az ismeretségi körben is sok az újszülött, így könnyen találhatnak hasonló helyzetben lévő barátokat is – nem véletlen, hogy egyre több nő vállalja első gyermekét ebben az életkorban.
Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a biológiai óra már ketyeg: ha a harmincas években vállaljuk első gyermekünket, fontos lehet a peteérés kalkulátor segítségét is igénybe vennünk, hiszen az esélyeink lassan csökkenni kezdenek.
Ilyenkor már van egy kialakult életritmusunk, megszokott programjaink, amit természetesen teljes egészében fel fog borítani egy kisbaba érkezése, ebben az életkorban azonban nehezebben kötünk kompromisszumokat, és a türelmünket is hamarabb elveszíthetjük. A harmincas évek vége felé felmerülhetnek egészségügyi aggályok, és a szülés után is nehezebben regenerálódunk. Arról nem is beszélve, hogy komoly társadalmi – és sokszor családon belüli – nyomás is nehezedik ránk, ami nem segít a nyugalmunk megőrzésében, amire pedig a fogantatáshoz szükségünk lehet.
És mi a helyzet a negyvenes éveinkben?
Ha ebben az életkorban vállalunk gyereket, fel kell készülnünk arra, hogy a döntésünkkel kapcsolatban mindenkinek meglesz a véleménye. Természetesen sokan támogatni fognak, azonban számos kritikára is számíthatunk.
A negyvenes éveinkben jellemzően elértünk már egy anyagi stabilitást, aminek köszönhetően nem kell aggódnunk amiatt, hogy megadhatunk-e mindent születendő gyermekünknek. Ha hosszú évek óta párkapcsolatban élünk, biztosak lehetünk abban, hogy felkészültünk a következő lépésre, és nagyobb eséllyel fogjuk együtt leküzdeni az akadályokat.
Az azonban kétségtelen, hogy a teherbe esés esélyei rohamosan csökkennek, ezért a mindennapok fontos részévé válik majd a peteérés kalkulátor segítségével történő számolgatás. Ebben az életkorban a genetikai rendellenességek kockázata nő, és sokszor fokozottabb orvosi felügyeletre is szükség lehet a terhesség idején. A szülés után a lábadozás is hosszabb időt vesz igénybe, és valószínűleg az örökmozgó kisgyerek is jobban kifáraszt majd mindket, mint néhány évtizeddel korábban tette volna.
Azzal is jó tisztában lenni, hogy bár senki nem lát a jövőbe, statisztikailag kétségtelen tény, hogy kevesebb időt tudunk majd gyermekeink és unokáink körében eltölteni.
De akkor mi a megfelelő időpont?
Az ismertetett előnyök és hátrányok alapján láthatjuk, hogy ideális életkor nem létezik: mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy mikor áll készen a gyermekvállalásra. Ne foglalkozzunk tehát a társadalmi, családi nyomással, hiszen mi fogjuk felnevelni a gyermekünket, döntsünk tehát úgy, ahogy az nekünk a legjobb.
Partner tartalom (x)
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
