Legek legje: ezek a szerek okozzák a legdurvább függőséget

Van néhány terület, amiben az emberek verhetetlenek, és az önmagunk kiütése ezek közé tartozik. A tudatmódosítók, ha nem is egyidősek az emberiséggel, ott vannak a korai és máig létező találmányaink között. Régészeti leletek szerint időszámításunk előtt hétezerben a mai Kína területén kis mennyiségben már főztek alkoholt. Vannak olyan elméletek is, amely szerint a sörfőzés jelentősen hozzájárult a civilizációk kialakulásához. Az például biztos, hogy a piramisok nem állnának, ha a munkások nem kapják meg a napi négy liter sörüket.

Az alkohollal elég sokáig el volt az emberiség. A modern kémia kialakulásával ugyan megjelentek olyan kábítószerek, amelyek megrengették a trónját, de a top 5-ben még épp belefér.

5. Alkohol

Bizonytalan dolog a szesz: a állatkísérletek szerint 40-360 százalékkal növeli a dopamin kibocsátását. A dopamin pedig egy sokoldalú vegyület: köze van a motivációhoz, jutalom-érzethez, a mozgás koordinálásához és a függőség kialakulásához. Emellett gátolja az agy serkentő transzmittereinek egy részét: lelassítva a gondolkodást, szívritmust és a lélegzést.

4. Barbiturátok

A gyógyszerként is használt vegyületcsalád tagjai az agy kémiai üzenetküldő rendszerét blokkolják, elnémítva ezzel bizonyos agyi területeket. Szorongásra vagy álmatlanságra szokták például felírni. Drogként fogyasztva kis mennyiségben eufóriát okoz, nagyban fulladásos halál.

3. Nikotin

Időszámításunk előtt 1400-ban már használták – és az istenek adományának tekintették – Mexikóban, az 1500-as évek közepétől pedig Európában is ismert a dohány. Ez a több mint háromezer év alig volt elég arra, hogy rájöjjünk, milyen iszonyatosan veszélyes hobbi ez. A dohányzás egyszerre terheli a szívet, májat és a tüdőt is, a WHO 2008-ban ki is kiáltotta a legnagyobb, megelőzhető haláloknak a dohányt. Amitől pedig a dohányzás annyira nehezen letehető az a nikotin, ami stimuláns és relaxáns, azaz nyugtat és fókuszáltabbá is tesz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy nagyon gyorsan felszívódik és el is tűnik, eljutottunk a láncdohányzás okához.

2. Kokain

Másodpercek alatt képes elárasztani az agyat dopaminnal, azzal a jutalmazáshoz kapcsolódó vegyülettel, aminek a kibocsátását az alkohol is serkenti. Ellenben annyival erősebb a hatása, hogy egyrészt nem kell belőle egy korsónyi, másrészt sokkal durvábban rá lehet szokni. Emellett növeli a vérnyomást és a stroke esélyét.

A kokaint is ismerték ősi kultúrák – a dél-amerikai őslakosok kokaleveleket csócsálva jutottak hozzá – de a modern vegyészet tette a kannabisz utáni legnépszerűbb droggá. Orvosi felhasználásával az 1800-as évek közepe óta kísérleteztek tudósok. Ez azzal párhuzamba állítva érdekes igazán, hogy akkortájt felénk a Habsburgok kiebrudalása volt a legfontosabb probléma.

1. Heroin

Az ópiumszármazékok legismertebb tagja eufóriát okoz. A hozzászokás nagyon gyors, csak megnövelt adagokkal lehet azonos hatást elérni egy idő után. Káros egészségügyi hatásai – ha a függőségtől eltekintünk – nincsenek, ám a drogként forgalmazott heroin szennyezettsége, és a közös tűhasználat által terjesztett betegségek miatt mégis borzasztó pusztítást képes okozni.

Orvosi célokra a mai napig használják például krónikus fájdalmak csillapítására.

És hol van a….?

A legaddiktívabb és legveszélyesebb szerek listáját több tényező szerint lehetne rendezni. Az első ilyen lista, amit a 2007-ben a brit Lancet orvosi folyóiratban (PDF) még a top ötben szerepelt a feketepiaci metadon is, a nikotin pedig nem került fel a toplista elejére. Mihelyt azonban a társadalmi károk felől szemléljük, eltűnnek az egzotikusabb drogok és a lista elején feltűnik az alkohol és a dohány is.