Az absztinensek depressziósak és hamarabb halnak?

Lassan vége a Száraz Novembernek, ezért is merünk előhozakodni ezzel a tanulmánnyal, ami szerint a mértékletes alkoholfogyasztás élettani hatásai kedvezőbbek, mint a teljes absztinencia. A texasi Austini Egyetem átfogó dolgozata 55 és 65 év közti embereket tanulmányozott, húsz évre visszamenőleg, számos aspektusból: a fizikai aktivitás mellett a szociális és gazdasági szempontokat is beleértve.

A Charles Holahan pszichológus által vezetett vizsgálat kimutatta, hogy azoknál a legmagasabb a halálozási arány, akik egy kortyot sem engedtek meg soha maguknak. A legszerencsésebbek a mérsékelt alkoholfogyasztók, akik napi 1-3 poharat megiszogatnak: 41%-uk halt meg hamarabb, mint a nemivóknál, akiknél 69% ez az arány. Az absztinens csapatnál még a nagyivók is jobban teljesítettek, a maguk 60%-os halálozási arányával. Annak ellenére, hogy ez utóbbi csoportnál a májzsugor és több rák-típus is kockázata is nagyobb, nem is beszélve a függőségről és az esetleges balesetekről, melyeket az alkoholizmus velejárójának szokás tartani.

Egy lehetséges magyarázat az lehet, hogy a szeszes italok fogyasztása közösségi élmény, és a szociális háló elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani lelki és fizikai egészségünket.  Az alkoholt kerülők számos, depressziósnak vélhető tünetet mutattak fel, mint a társasági életet élő, bulizósabb kortársaik. Ez utóbbi csoport esetében, főleg a vörösbort módjával fogyasztóknál jött ki remek eredmény, náluk a szív és érrendszer állapota is jóval kedvezőbb. Az 1824 vizsgált személy életét alapul vevő tanulmány egyértelműen kiáll a mérsékelt poharazgatás mellett, mutat rá a Business Insider.