Lélek

6 dolog, amit minden introvertált ember utál

  • Szerző:nuus
  • 2018.04.25 | 06:47

Ha tetszik, ha nem, ezek azok a dolgok, amelyekkel gyakorlatilag napi szinten kényszerülnek szembe nézni, nincs menekvés.

1. Az örök kérdést: „Mondd, te miért vagy mindig ilyen csendes?”

Legalább olyan idegesítő, mint a jó öreg „Mondd, te mindig ilyen kis csendes vagy?” Nézd, az introvertált személyiségtípusú ember befelé fordul, szemlélődik, feldolgozza a bejövő információt, és rengeteg energiát veszít a másokkal történő intenzív interakció során. Így működnek, fölösleges őket emiatt cseszegetni.

2. A tömeget. Igen, bármilyen tömeget.

Teljesen mindegy, hogy a bevásárlóközpontról, az orvosi rendelőről, a karácsonyi nagymiséről, egy focimeccsről vagy egy koncertről van szó, az introvertált ember többnyire szorong, ha tömegben kell léteznie. Gyűlöli a zsúfolt helyeket, a legjobban pedig azt, ha minden szempár rá szegeződik.

3. A páros feladatokat. Mindenhol és bárhol.

Iskola, nyelvóra, rapid randi est, önismereti tréning, miegymás. Az introvertált típus szívbajt kap attól, ha kettesben, esetleg kis csoportban kell feladatot megoldania egy – vagy épp több – idegennel.

kép: pixabay.com

4. Minden olyan alkalmat, amikor sok ember előtt kell megszólalnia.

Ugyan ki találta ki azokat a játékokat, ahol mindenkinek kell mondania néhány szót önmagáról mások előtt? Ahol az előadó a közönség soraiban ülőket is felszólítja? Igen, hát persze, hogy az extrovertáltak, ugyan ki más? A befelé forduló ember minden ilyen alkalomtól irtózik, és még a munkahelyi meetingeken is mást delegál maga helyett, aki felszólal saját projektjével kapcsolatban. Eleve minek beszélni róla, inkább csináljuk, nem?

5. Amikor muszáj mások előtt, hangosan bemutatkozni.

Van annál utálatosabb dolog, mint amikor az egyszeri introvertált arc elmegy egy tréningre, annak biztos tudatában, hogy csak hallgatnia és jegyzetelnie kell, ehelyett azonban rögtön az első percben felszólítja az előadó/oktató, hogy mondjon néhány szót önmagáról? Nos, egy intró számára ez maga a rémálom. Francokért kell az ilyesmit folyton forszírozni.

6. A rivaldafényt, még ha hízelgő színben is tűnhet fel.

Az extrovertáltak a színpadon, egy-egy komolyabb eredmény elérésekor, a díj átvételekor gyakran emelik ki a számukra fontos introvertáltat: a párjukat, a szülőjüket, gyereküket, mesterüket, tanítványukat, a testvérüket, a legjobb barátjukat. Míg számukra ez egy magától értetődő, kedves gesztus, az introvertált számára fölösleges meghurcoltatás: nem, ők nem akarják, hogy minden pár rájuk szegeződjön.

Nos, ami azt illeti, az extrók épp úgy nem jobbak az intróknál, ahogyan az intrók sem emelkedhetnek az extrovertáltak fölé. A világ úgy kerek, ha mindkét típusnak megvan a helye benne…

…ahogyan az introvertált extrovertáltaknak – vagy extrovertált introvertáltaknak – vagyis az ambivertáltaknak is…

Nyitókép: pixabay.com


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló