Lélek
Úgy tűnik, az egylégterű iroda mítosza megdőlt
A kapcsolatok erősödése helyett a többség jóval zárkózottabb lett.
A fülkék és különálló szobák helyett bevezetett egylégterű iroda célja elvileg a szorosabb együttműködés volna. Hogy a kollégák szemtől szemben lehessenek egymással, és gyorsan megoszthassák, ami az eszükbe jut, illetve záporozhatnak az új ötletek is.
Igen ám, de kutatók nemrég arra a következtetésre jutottak – amit már a bőrükön tapasztalnak az ilyen munkahelyek dolgozói is – hogy a valóságban nem működik az, amit papíron valakik jól elterveztek. A tanulmány kitér arra is, hogy a sokaság keltette zaj miatt többen fülhallgatójukba burkolóznak, mások pedig, hogy biztosítva érezzék a magánszférájukat, inkább az otthonról dolgozást választják. Az pedig, hogy a közvetlen közelében ügyködő kollégához valaki inkább emailben fordul, mint szóban – azt jelenti, nem érzi előrébbvalónak a személyes csevegést.
Ethan Bernstein, a Harvard Business School professzora azt nyilatkozta a sokunk számára ismerős jelenségről:
Belépek egy munkahelyre, és azt látom, hogy az irodisták fülén ott a nagy fülhallgató, és le sem veszik a szemüket a monitorról, hogy mindenki lássa, milyen elfoglaltak. Inkább emaileket küldözgetnek, sem hogy megzavarják egymást.
Bernstein egy olyan cégnél vizsgálódott, ahol éppen a nyitott iroda felé mozdultak el, a személyes teret jobban biztosító berendezkedés felől. Az új felállás idején már a munkatársak 73 százalékkal kevesebbet léptek közvetlen interakcióba. Ezzel szemben az emailes érintkezés 67 százalékkal ugrott meg.
By tracking workers in open offices using wearable tech @ethanbernstein of @HarvardHBS found that many avoid #collaboration rather than engaging in it. #futureofwork @royalsociety https://t.co/v9VHqejMp5
— Working Knowledge (@HBSWK) July 23, 2018
Ezt az alapján mérték ki, hogy a résztvevők karszalagokat és mikrofonokat viseltek, már a felújítás előtt hetekkel, illetve a kutatók hozzáférhettek az online kommunikációs adataikhoz is.
Döbbenetes volt látni az eredményeket.
számol be a professzor.
Természetes emberi vágy az, hogy magánszféránk legyen. Ha magától nem adódik, akkor majd mi megteremtjük a feltételeit. Akár digitálisan is. Ami pont, hogy a nyitott irodák kudarcát jelzi.
Még egy furcsaságot emel ki a szakember: nem csak, hogy a kommunikáció módja változott meg, de a célzott személyek csoportja is más lett, mint korábban. Ami végülis nem biztos, hogy baj:
Úgy tűnik, az email hatékonyabbnak bizonyul.
De ha a menedzserek ragaszkodnak ahhoz, hogy az emberek interaktívabbak legyenek, akkor lehet, hogy rossz lóra tesznek ezzel az egybenyitott helyiséggel, mert
a teljesítménybe és a munka minőségébe igenis beszámít a környezet.
Bernstein azt reméli, hogy a következtetései arra sarkallják a cégvezetőket, gondolják át, megéri-e modernizálni, és bedőlni a jól csengő szólamnak, hogy a nyitott iroda több kollaborációt segíthet elő.
Az olcsóbb négyzetméter-ár is számít egy ilyen döntésnél, de nem biztos, hogy megéri váltani:
Ne az építészeket szidjuk; de vezetőként azért képzeljük bele magunkat annak az alkalmazottnak a helyzetébe, aki egész nap szem előtt kell, hogy legyen.
javasolja a The Washington Post oldalán.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
