Lélek

Tegyél jót és boldog leszel?

  • Szerző:nuus
  • 2017.08.23 | 15:06

Az erkölcsös gondolkozás az agy jutalmazó központjának aktivitásán múlna? Egy nemzetközi tudóscsoport mérhető különbségeket tud tenni a morális szintek között.

Az olyan egyéneknek, akiknek magasabb szintű a morális hozzáállásuk, fokozottabb aktivitást mutat a frontostriatális agyterületük, amely a jutalmazásért felel. Ez így van a nyugalmi időszakban is, és a kockázatvállaló döntések hozatalakor is. A Pennsylvaniai Egyetem, a Shanghai Egyetem és a berlini Charité Universitatsmediz szakembereinek közös tanulmányát a Science Daily szemlézi.

A tudósok azt vizsgálták, mitől viselkedik valaki proszociálisan, azaz segítőkészen, hogy másoknak előnyt biztosítson, akár a maga hátrányára is. A közjót szolgálni és karitatív tevékenységben részt venni – magas nívójú alapelveket és erkölcsi szabályokat feltételez.

A tanulmány Lawrence Kohlberg erkölcsi fejlettségi szintjeiből indult ki. Azt már korábban is ki sikerült mutatni, hogy a felelős gondolkodás a szürkeállomány tömegével egyenesen arányos; most a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez a hozzáállás az agyi funkciókban is tetten érhető-e.

Több, mint 700 diákból választottak ki egy 64 tanulóból álló almintát, akiket arra vonatkozóan vizsgáltak, hogy az agyuk dopamint szállító, jutalmazó rendszere hogyan viselkedik: ha feladatot kapnak, illetve ha tennivaló nélkül maradnak. Hengyi Rao, a tanulmány fő szerzője szerint mérhető volt az erkölcsi fejlettség és az agyi funkciók több szintje, az egyébként eléggé homogén, jól képzett tanulókat tömörítő közösségben is.

Komoly irodalma van annak, hogy a reward-szisztéma mekkora szerepet játszik az erkölcsi döntésekben, ítélkezéskor, és a proszociális viselkedés esetén. Azt viszont eddig még nem tárták fel, hogy a morális fejlettség különböző szintjein erre a jutalmazó agyi funkcióra hogyan lehet hatni. Mi ebbe a pszichológiai folyamatba igyekszünk jobb betekintést nyerni.

Eredményeikkel azt kívánják aláhúzni, hogy az önös motivációk helyett inkább a mások felé való pozitív ösztönzés volna célravezetőbb, mely alátámasztja Kohlberg elméletét is. Azaz, hogy magas szintű erkölcsi fokon azért teszünk meg valamit, mert helyes, így másokra vagyunk tekintettel; inkább mint hogy hárítanánk, vagy hogy énközpontúan nem tennénk meg valamit, mert az helytelen.

Tanulmányunkból kiderül, hogy az agyi funkciók eltérései összefüggnek a magasabb, illetve az alacsonyabb szintű erkölcsös gondolkodással. Az még tisztázásra vár, hogy a megfigyelt agyi tevékenység az oka, vagy az eredménye a különböző szintű erkölcsi viselkedéseknek.

summázza Diana Robertson, a Wharton School részéről.

Hisszük, hogy egyfelől a neveltetés tényezői – úgy, mint az oktatás, a szülői szocializáció, az élettapasztalat – másfelől pedig a természetes adottságaink – a biológiai, genetikai készleteink és elménk velünk született képességei – is közrejátszanak az egyének eltérő erkölcsi fejlődésében.

A kutatások további irányát abban látják a tanulmány jegyzői célravezetőnek, hogy elkülönítsék, melyek pontosan a velünk született adottságok, illetve a tanult tapasztalatok. Emellett pedig azt volna még érdemes vizsgálni, hogy a strukturális és funkcionális agyi érés lezárulta előtt az oktatás hatékonysága növelhető-e, a magasabb szintű erkölcsi gondolkodás előremozdításának érdekében.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Érdekes
Tudtad? A gin tonic gyógyszer is
  • szerző:nuus
  • 2024. 02. 29.