Lélek

Tegyél jót és boldog leszel?

  • Szerző:nuus
  • 2017.08.23 | 15:06

Az erkölcsös gondolkozás az agy jutalmazó központjának aktivitásán múlna? Egy nemzetközi tudóscsoport mérhető különbségeket tud tenni a morális szintek között.

Az olyan egyéneknek, akiknek magasabb szintű a morális hozzáállásuk, fokozottabb aktivitást mutat a frontostriatális agyterületük, amely a jutalmazásért felel. Ez így van a nyugalmi időszakban is, és a kockázatvállaló döntések hozatalakor is. A Pennsylvaniai Egyetem, a Shanghai Egyetem és a berlini Charité Universitatsmediz szakembereinek közös tanulmányát a Science Daily szemlézi.

A tudósok azt vizsgálták, mitől viselkedik valaki proszociálisan, azaz segítőkészen, hogy másoknak előnyt biztosítson, akár a maga hátrányára is. A közjót szolgálni és karitatív tevékenységben részt venni – magas nívójú alapelveket és erkölcsi szabályokat feltételez.

A tanulmány Lawrence Kohlberg erkölcsi fejlettségi szintjeiből indult ki. Azt már korábban is ki sikerült mutatni, hogy a felelős gondolkodás a szürkeállomány tömegével egyenesen arányos; most a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez a hozzáállás az agyi funkciókban is tetten érhető-e.

Több, mint 700 diákból választottak ki egy 64 tanulóból álló almintát, akiket arra vonatkozóan vizsgáltak, hogy az agyuk dopamint szállító, jutalmazó rendszere hogyan viselkedik: ha feladatot kapnak, illetve ha tennivaló nélkül maradnak. Hengyi Rao, a tanulmány fő szerzője szerint mérhető volt az erkölcsi fejlettség és az agyi funkciók több szintje, az egyébként eléggé homogén, jól képzett tanulókat tömörítő közösségben is.

Komoly irodalma van annak, hogy a reward-szisztéma mekkora szerepet játszik az erkölcsi döntésekben, ítélkezéskor, és a proszociális viselkedés esetén. Azt viszont eddig még nem tárták fel, hogy a morális fejlettség különböző szintjein erre a jutalmazó agyi funkcióra hogyan lehet hatni. Mi ebbe a pszichológiai folyamatba igyekszünk jobb betekintést nyerni.

Eredményeikkel azt kívánják aláhúzni, hogy az önös motivációk helyett inkább a mások felé való pozitív ösztönzés volna célravezetőbb, mely alátámasztja Kohlberg elméletét is. Azaz, hogy magas szintű erkölcsi fokon azért teszünk meg valamit, mert helyes, így másokra vagyunk tekintettel; inkább mint hogy hárítanánk, vagy hogy énközpontúan nem tennénk meg valamit, mert az helytelen.

Tanulmányunkból kiderül, hogy az agyi funkciók eltérései összefüggnek a magasabb, illetve az alacsonyabb szintű erkölcsös gondolkodással. Az még tisztázásra vár, hogy a megfigyelt agyi tevékenység az oka, vagy az eredménye a különböző szintű erkölcsi viselkedéseknek.

summázza Diana Robertson, a Wharton School részéről.

Hisszük, hogy egyfelől a neveltetés tényezői – úgy, mint az oktatás, a szülői szocializáció, az élettapasztalat - másfelől pedig a természetes adottságaink - a biológiai, genetikai készleteink és elménk velünk született képességei – is közrejátszanak az egyének eltérő erkölcsi fejlődésében.

A kutatások további irányát abban látják a tanulmány jegyzői célravezetőnek, hogy elkülönítsék, melyek pontosan a velünk született adottságok, illetve a tanult tapasztalatok. Emellett pedig azt volna még érdemes vizsgálni, hogy a strukturális és funkcionális agyi érés lezárulta előtt az oktatás hatékonysága növelhető-e, a magasabb szintű erkölcsi gondolkodás előremozdításának érdekében.

Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Hogy tetszett? Regisztrálj, és csak azt kapod, ami igazán érdekel!
Belföld
Külföld
Bulvár
Tech
Tudomány
Lepj meg!

Belépve nem neked kell a hírek után menned!*

*Hiszen a hírfolyamodba viszi a folyamatosan tanuló algoritmusunk Regisztrálok!
Még többet innen:
Science Daily
Tetszett a cikk?

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
A következő cikkek betöltése folyamatban...