Külföld
A világ legfurább határai
A világon közel kétszáz ország van, és ez a nagy szám a garancia arra, hogy a különböző határok, országok formái a lehető legváltozatosabbak legyenek. A változatosság pedig azzal jár, hogy a történelmi és politikai helyzettől függően elég sok különleges megoldás is született. Összegyűjtöttünk néhány egészen megdöbbentőt!
Határokkal rendelkező területekből mindenesetre valamivel több van, a 193 független ország mellett van 4 társult, 8 de facto ország, egy nemzetközi- és három vitatott államiságú terület, 51 külbirtok. De nézzük a legfurcsább határvonalakat!
Nyúlványok és kitüremkedések
Nevezzük talán így, amikor egy-egy ország szuverén területe élesen behatol a szomszédos országba. Itt van közel hozzánk Triest. A város és környéke egyébként is sokszor gazdát cserélt történelme során. Jelenleg Olaszországhoz tartozik, de 48 km-re behatol Szlovéniába! Hogy miért? Az I. Világháborút követően az Osztrák-Magyar Monarchiától átkerült Olaszországhoz Szlovénia nyugati felével egyetemben. Csakhogy jött a II. Világháború, és Jugoszlávia rátette a kezét a szlovéniai részekre. Kivéve Triestet, ahol 1954-ig egy ENSZ által ellenőrzött szabadállamot alapítottak. Ebben az évben ugyanis ketté vágták a területet, a várost és környékét az olaszoknak, a maradékot a jugoszlávoknak ítélve.
Indiában ha lehet még furcsább a helyzet. Amikor a kontinensnyi ország kivívta függetlenségét és kivált a Brit Birodalomból. A keleti részt a Siliguri-folyosó köti össze, ami a legvékonyabb részén mindössze 27 km széles csupán! Pedig ebben az országrészben mintegy 45 millió ember él!
A legfurább nyúlványokért azonban Afrikába kell mennünk. Az egykori belga gyarmat, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a korábbi Zaire két különös területtel is rendelkezik. Egyrészt a nyugati irányba az óceán felé nyúló kitüremkedés a tengeri összeköttetés miatt, másrészt a dél-keleti részből Zambiába belepofátlankodó 200 km-es terület. Hogy miért? A 19. században (főleg a belgák esetében) úgy rajzolták meg a határokat, hogy a gazdasági érdekek mellett
jól is nézzen ki!
De minden furcsaságot felülmúl Namíbia Caprivi-régiója. Ez egy 450 km-es (!) nyúlvány 3 ország közé befurakodva, hogy meglegyen a kapcsolat a Zambézi folyóval és az Indiai-óceánnal.
Előfordul azonban olyan helyzet is, hogy egy országnak több területe is van, aminek nincs szárazföldi összeköttetése az “anyaországgal”. Az egyik legjobb példa erre Spanyolország. Az Ibériai-félsziget egyesítése után egy rendkívül erős nemzet jött létre, akik meghódították a fél világot. Ennek területi nyomai még mindig fennmaradtak a Földközi-tenger partvidékén. Mivel a mórokat nemcsak kiűzték a kontinensről, de utánuk is mentek, több szeletet kihasítottak Afrikából. Ezeket a területeket Marokkó aztán a spanyolok gyengülésével szépen visszafoglalta. Azaz hogy nem mindet!
A Kanári-szigetek, meg néhány lakatlan sziget, amik hadászati szempontból is csak jóindulattal nevezhetőek hasznosnak, gazdaságilag meg egyáltalán nem, továbbra is spanyol terület. Ilyen a szúnyogszárny nagyságú Peñón de Vélez de la Gomera. A mini félsziget a spanyoloké, a szárazföldi határ mindössze 80 méter széles. Aztán ott van a keleti részen Melilla városa, ahol 78.000 ember él ma is, körülvéve egy hat méter magas fallal. Ezek a területek egyébként az Európai Unió részei, így az EU-nak tulajdonképpen van területe Afrikában is!
A szintén spanyol Perejil-sziget nemrég, 2002-ben nemzetközi konfliktus kirobbantója is lett. 12 marokkói katona ugyanis elfoglalta a lakatlan szigetet, és kitűzte Marokkó zászlaját. Hirtelen szembe került egymással az Arab Liga, az EU és a NATO is, mindenki szépen felvonultatta a hadihajóit.
Végül a spanyolok rövidre zárták a kérdést, egy kommandós egységük netto három perc alatt visszafoglalta a szigetet.
Enklávék és exklávék
Hogy mi a különbség? Mindkettő egy adott ország területe, ami térben el van szakítva az anyaországtól. A két fogalom nem zárja ki egymást, de az enklávé csak az lehet, amit teljesen körbezár egy másik ország. Itt van elsőnek egy teljesen nevetséges példa, a háború sújtotta Szíriából.
Törökország része egy iciri-piciri kis terület Szíriában. Itt van (volt) ugyanis Szulejmán sah, az Oszmán Birodalmat felépítő I. Oszmán nagyapjának sírhelye. A törökök ezt annyira komolyan veszik, hogy a polgárháború közepén, 2015-ben egy titkos katonai akció keretében összeszedték a nagy uralkodó csontjait (s kimentették a sírhelyet őrző katonáikat), és újra eltemették: megint csak Szíriában! Ezúttal azonban némileg közelebb, 180 méterre a határtól.
De ennél is durvább az a néhány Ománi Szultánsághoz tartozó falu kb negyven épülettel, ami az Egyesült Arab Emírségekben található. Utóbbi enklávét ugyanis körbeveszi az Ománi Szultánság, ami szintén enklávé a köbön, mert azt megint körbe veszi az Egyesült Arab Emírségek. (Ami viszont beékelődött az Ománi Szultánságba). Van országút, ahol Ománból Ománba tehát hat határon kell átkelni!
Mondjuk ennél is bonyolultabb dolga van a ciprusiaknak, akiken csak a sztálini időkből megmaradt Közép-ázsiai rendezés tesz túl. Itt van hármas határa Tádzsikisztánnak, Üzbegisztánnak és Kirgizisztánnak. Szóval! Kirgizisztánban van négy darab üzbég és kettő tádzsik enklávé, Üzbegisztánban egy kirgiz és egy tádzsik enklávé.
Az Üzbegisztánban található kirgiz enklávéban ezernél is kevesebb ember él, nincs posta, bank vagy kormányzati épület: csak egy kis vegyesbolt! Az enklávét pedig körbeveszi az üzbég katonaság. Hiába könyörög és gyűjt aláírást a kis terület lakossága, az anyaország eddig nemet mondott arra, hogy hazaengedjék az itt élőket, mivel attól félnek, hogy elvesztenék ezt a bizonyára nagyon fontos és értékes területet.
A Világ Legértelmetlenebb Határa címet viszonyt minden bizonnyal megszavazhatjuk a Kirgizisztánban található üzbég enklávénak, Sokh-nak. Ez ugyanis vitathatatlanul Üzbegisztán, teljesen körülvéve Kirgizisztánnal, viszont a lakosság 99 százaléka tádzsik.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
