Külföld
Tokión a világ szeme: sokkoló dolgok, amiket jó ha tudsz Japánról
Az olimpiát ugyan végül nézők nélkül rendezik még, az éttermekben még alkoholt sem szolgálnak fel, a hangos szurkolás és a gyülekezés tilos, a világ szeme azonban így is Tokión van. Néhány dolog, amit jó ha előre tud egy magyar turista.
Felejtsd el a borravalót.
Bár akad számos külföldiek által üzemeltetett vendéglő és kocsma, a helyiek kultúrájából teljesen hiányzik a borravaló koncepciója. Nemhogy 10-15 százalékot nem hagynak jattként a népek, de még csak azon sem lepődik meg senki, ha az aprópénzzel utána futnak. A turisták általában nem értik, mi ez az egész, de hamar leesik a tantusz, hogy nem véletlenül drága szinte minden szolgáltatás…
Mindig vedd le a cipődet.
Odáig rendben van, hogy ha az otthonában látogatsz meg valakit, természetesen leveszed a cipődet az előszobában. Az azonban gyakran lepi meg a turistákat, hogy rengeteg étterem, templom, imahely, múzeum és pub várja el a vendégektől, hogy zokniban, harisnyában vagy mezítláb járják körbe a helyet. Ha nem Japánban nőttél fel, akkor sanszos, hogy eleinte nem fogod tudni, mikor illik ledobni a topánt, úgyhogy figyeld árkus szemekkel a helyieket…
Ne lepődj meg a vécék elképesztő felszereltségén.
Míg Magyarországon összeteszed a kezdet, ha van vécépapír, a japánok a legkisebb falvakban is mindent megtesznek azért, hogy abszolút luxusélmény lehessen a nyilvános vizelés. Először is, gyakran vécépapucsot kapsz, aztán pedig ott vannak a különféle papírok és törlőkendők, hogy minden testnyílásodat meg tudd törölni, mosni és szárítani kis- és nagydolog után. Ne lepődj meg, használd ki inkább a lehetőségek széles tárházát…
Kerüld az ölelést és a puszit, amikor új ismeretségeket kötsz.
A járvány alatt mindez nálunk is természetessé vált, de a legtöbb japán békeidőben sem tud mit kezdeni azzal, hogy az európaiak puszizkodnak, az amcsik meg ölelkeznek – akkor is, ha esetleg életükben először futnak össze egy félórára. A felkelő nap országában jóval kimértebbek és távolságtartóbbak az emberek, ezért az ismeretség kezdetén érd be egy egyszerű kézfogással.
Légy tekintettel másokra közlekedés közben.
Elsősorban a mozgólépcsőre és a tömegközlekedési eszközökre gondolunk. Oké, Budapest valószínűleg az egyetlen város a világon, ahol az emberek össze-vissza, egymás mellett állnak a metró mozgólépcsőjén, ahelyett, hogy hosszú, vékony sorokba rendeződnének, hadd haladhasson mindenki a dolgára mellettük, aki siet. A japánok erre nagyon figyelnek: Tokióban jobb, Oszakában baloldalon sorakoznak a népek. Ugyanígy a járműveken is diszkrétek: például nem illik hangosan telefonálni vagy emelt hangon beszélgetni, nevetgélni utazás közben.
Igen, nem illik nyilvános helyen enni és inni sem.
Senki sem veszi jó néven, ha a helyi járaton előveszed a szendvicsedet, alkoholt fogyasztani pedig a legtöbb nagyvárosban szigorúan tilos a közterületeken. A távolsági járműveken egyébként mindez teljesen belefér, hiszen a kinyitható asztalka és a büfé kocsi lehetővé teszi a kényelmes étkezést az utasok számára.
Készülj fel, hogy esetleg fél napig hurcolhatod a szemetedet.
Tokió utcáin rendkívül kevés szemeteskukát találsz, aminek több oka is van: egyrészt a terrorveszélyre vezethető vissza a jelenség, másrészt környezetvédelmi okai vannak. Akárhogy is, a helyiek rendkívül fegyelmezettek: nem dobálják el a szemetet, hanem inkább egy-egy zacskóban gyűjtik a kidobásra ítélt cuccokat a táskájuk mélyén, és este, otthon szabadulnak meg csak tőle. Ha Tokióban jársz, legyen nálad mindig pár nejlonzacsi!
Jó hír: a japánok elnézőek a turistákkal.
A japán vendégszerető nép, akik tisztelettel közelítenek a messziről jött látogatóhoz. Sok mindent elnéznek a turistáknak: noha ők maguk ritkán bújnak össze nyilvános helyen, a külföldi párok szenvedélyes csókjain csak mosolyognak. Nem zavarja őket, ha nem tudsz pálcikával enni (amit a kínaiaktól vettek át) vagy nem ismered a helyi szokásokat, a nyelvet. Szívesen segítenek, de vigyázz: ne élj vissza a vendégszeretetükkel és a türelmükkel!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.