Külföld

Ez a hét helyszín került fel a frissített világörökségi listára

  • Szerző:nuus
  • 2021.07.28 | 07:18

Bakancslistára velük!

Négy természeti és három kulturális helyszínt vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága hétfőn a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.

Az új helyszínek között van a japán Amami-Osima-szigeten, a Tokunosima- szigeten, az Okinava-sziget északi részén és az Iriomote-szigeten elhelyezkedő mintegy 43 ezer hektárnyi szubtrópusi esőerdő. A terület teljesen lakatlan, biodiverzitása kiemelkedő, az itt élő fajok jelentős százaléka globálisan kihalástól fenyegetett.

Amami-Osima-sziget

Felkerült a listára a koreai getbol, vagyis árapály-terület a Sárga-tenger keleti részén, a Koreai Köztársaság délnyugati és déli partjainál. Négy régióból áll, ezek a Szocshon Getbol, Gocshang Getbol, Shinan Getbol és a  Bosong-Suncshon Getbol. A területen 2150 állat- és növényfaj él, köztük 22 globálisan veszélyeztetett, vagy sérülékeny.

Az UNESCO-listára került a thaiföldi Keng Kracsan erdőkomplexum a Tenasserim-hegység mentén. Az örökzöld és lombhullató fafajokat is magába foglaló területen számos itt honos és globálisan veszélyeztetett növényfaj él, emellett gazdag a madárvilága is és nyolc veszélyeztetett madárfaj otthona. De itt él a súlyosan veszélyeztetett sziámi krokodil, a veszélyeztetett ázsiai vadkutya, a banteng, az ázsiai elefánt, a sárgafejű teknős, a barna teknős és nyolc macskafaj is.

A negyedik természeti helyszín a grúziai Kolkhik esőerdő és vizes élőhely, mely 90 kilométer hosszan húzódik a Fekete-tenger meleg és szélsőségesen nedves keleti partjánál. Ökoszisztémái a tengerszinttől több mint 2500 méteres magasságra nyúlnak fel. Élővilága rendkívül változatos, mintegy 1100 növényfaj (44 veszélyeztetett), csaknem 500 gerinces és nagyszámú gerinctelen faj él itt.

Colchic

A négy kulturális helyszín között van a Törökországban megtalálható Arslantepe-domb, mely egy 30 méter magas úgynevezett tell, vagyis ősi várost rejtő törmelékhalom, településdomb. Szintén az UNESCO listájára emelték az Amszterdam körül 135 kilométer hosszan gyűrű alakban kiépített erődrendszer egy újabb területét.

A negyedik kulturális helyszín a Belgiumhoz és Hollandiához is tartozó úgynevezett “Jóakarat kolóniák”, amelynek négy települése együttesen egy 19. századi társadalmi reformkísérletről tanúskodik, amely a városi szegénység enyhítésére tett kísérletet a távoli helyeken létrehozott mezőgazdasági kolóniák révén.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren

Hírlevél - feliratkozom, mert az jó nekem

Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló