Vizuál
Ilyen az Avatar kiállítás: Néznél farkasszemet a viperafarkassal?! Pandora, tárulj!
Európában elsőként Budapesten nyílt meg az Avatar-kiállítás. James Cameron sci-fijének mellbevágó világába léphetünk be az Andrássy útról.
2009-ben új fejezet nyílt a közönségfilmek történetében: James Cameron megteremtett egy olyan univerzumot, amelynek azóta sincsen párja.
Az Avatar című sci-fi minden idők legnagyobb bevételét produkáló mozija lett, és a filmhez kapcsolódó megnyitón Réz András megemlítette, hogy a dobogó második helyét is Cameron foglalja el – nem meglepő módon, a Titanic című eposszal.
A filmesztéta kitért arra is a február 5-ei sajtótájékoztatón, hogy egy dolog a CGI-adta végtelen lehetőséggel élni, ám teljesen más az, ha mindezt kreatívan teszi valaki. És a 64 éves rendezőzseni pontosan erre képes:
tud valamit, amit senki más, a szórakoztatásról, a közönségről és a tömegfilmekről.
A Terminatort és az Alien2-t is jegyző Cameron mindazonáltal nem egyszemélyes artista-mutatvánnyal érte el egy évtizede ezt a kilenc Oscar-jelölésből három szobrocskát kiérdemlő sikert. Nagy létszámú csapat dolgozott vele együtt azon, hogy az Alfa Centauri közelébe megálmodott, Jupiter-szerű bolygó ötödik exoholdján létrejöjjön egy addig még soha nem látott világ.
A Pandora felszínét nem csak fénykibocsátó növény- és állatvilág népesíti be, de egy humanoid fajt is találtak a filmbeli felfedezők. A Földről érkező tudósokat és mérnököket nap mint nap ámulatba ejti az égitesten talált lények és kultúra sokszínűsége, szépsége – és mi magunk, a kiállítás nézői is lenyűgözve nézünk farkasszemet mondjuk a vad viperafarkassal, akinek még a bőre alá is pillanthatunk, egy mobil anatómiai bemutató segítségével.
Beleszagolhatunk az eddig felfedezett legbüdösebb növénybe, de dallamokat is előcsalhatunk egy földi harangvirágra egyáltalán nem emlékeztető pozsgásból is. Amire nem számítottunk, hogy – a tudományos igényesség jegyében – még a fiktív állati ürülékek tekintetében is képbe kerülünk.
Az itteniek zenéjét is fel tudjuk idézni: interaktív panelek mutatják be a három méteres magasságukkal fölénk tornyosuló Na’vik mindennapjait – és elmaradhatatlan, fluoreszkáló éjszakáit.
Cameron zsenialitása abban rejlik, hogy finoman rétegzett mitológiát is szőtt az impozáns lények köré, és egy saját nyelvet is berendelt, melynek elkészítése közel négy évet vett igénybe.
A tárlaton látható hatalmas testek „életnagyságú” másai közt van olyan, amelyik 270 kilogrammot nyom. Az óriási páncélosló, az ikrán és a Hexapéd mellett apróbb, nem csak a gyerkőcök számára élvezhető attrakciók, finomságok is árnyalják a termeket: elkészíthetjük például saját avatarunkat, repülést és katonai akciót is szimulálhatunk. Mindeközben okosodunk is: összehasonlítjuk a földi tudományos eredményeket a pandora-beli „leletekkel”.
Miért pont Budapest?
Cameron az űrbeli franchise 2020. karácsonyára érkező folytatásához bizonyos jeleneteket már a magyar fővárosban forgatott le, így a lelki kötődés kézenfekvő. Mind a 2×4 ujját megnyalhatná egy Na’vi, ha erre járna, hogy paradicsomi otthonát ilyen élményszerűen tálalják ezen a távoli bolygón…
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
