Tudomány
A Földről is látni lehet majd ezt a termonukleáris robbanást – Csak 80 évente történik meg
A T Coronae Borealis, egy különleges bináris csillagrendszer, amely 80 évente hatalmas robbanással világítja meg az éjszakai eget. Ez a hatalmas termonukleáris robbanás pedig szabad szemmel is látható lesz majd a Földről.
A Földtől mintegy 2600 fényévre található T Coronae Borealis, vagy más néven a „Blaze Star”, egy fehér törpe és egy vörös óriás csillag egyedülálló táncának köszönhetően körülbelül 80 évente termonukleáris robbanás látható az éjszakai égbolton. A jelenség, amelyet legutóbb 1946-ban figyeltek meg, hamarosan ismét megfigyelhető lesz, és a csillag fényessége várhatóan a +10-es magnitúdóról a +2-es magnitúdóra emelkedik, ami hasonló fényerősségű lesz, mint a Polaris, az Északi Csillag.

Mi az a T Coronae Borealis?
A T Coronae Borealis egy bináris csillagrendszer, amely egy fehér törpét és egy vörös óriást foglal magában. A fehér törpe, amely egykoron a Napunkhoz hasonló volt, összeroskadt, miután kimerült a hidrogénje. A vörös óriás hidrogénjét folyamatosan elszívja a fehér törpe, ami a nyomás és a hő hatására időszakos termonukleáris robbanásokat okoz. Ezek a robbanások olyan erősek, hogy fényük több ezer év utazás után is láthatóvá válik a Földről.
Nóvarobbanás – ilyen egy termonukleáris robbanás
A T Coronae Borealis tehát egy nóva, nem pedig egy szupernóva, amely egy csillag életének végső, nagy robbanása. A T Coronae Borealis az egyik kevés ismert rövid ciklusú, visszatérő nóva, ami igazi ritkaságnak számít az asztronómiai megfigyelések során.
A nóvarobbanás egy csillag meglehetősen drámai felrobbanása, amikor kölcsönhatásba lép egy másik, közeli csillaggal. Ez egy a sok ismétlődő pillanat közül a két szomszédos csillag hosszú, lassú halála során, ugyanabban a rendszerben.
Az érdeklődőknek ajánlott figyelemmel kísérni az égboltot, különösen a nyár végéig, amikor is a T Coronae Borealis a Corona Borealis (Északi Korona) csillagképben válik láthatóvá. A csillagrendszer a Boötes (Szénás) és a Hercules (Herkules) csillagképek között helyezkedik el, és a nagy termonukleáris robbanás előtt várhatóan egyre fényesebbé válik, majd egy rövid ideig tartó, rendkívül fényes csillagként jelenik meg az éjszakai égbolton. Ez a csillagászati esemény nemcsak a tudományos közösség számára izgalmas, hanem a csillagászat iránt érdeklődő laikusok számára is különleges látványt nyújthat.
Érdekel a csillagászat? Például, hogy mit eszünk majd a Holdon? Vagy megnéznéd, hogyan tartják az ISS hajtóművei pályán az űrállomást? Olvass még több hasonló témáról tech rovatunkban!
(Via)
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.















